A négypárti liberális-demokrata koalíció három pártja is az elnöki rendelet visszavonása mellett érvelt, köztük a kormányfő is. Vladimir Filat elismerte, hogy Gimpu nem konzultált a kérdésről a döntés előtt.

Az ellenzéki kommunista frakció az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet érvénytelenítésében bízva. A kormányfő sem zárta ki, hogy a testület hamarosan szabálytalannak minősíti a rendeletet. A koalíciós partnerek Gimpu távozását követelik. Gimpu a parlament elnökeként, szeptemberben vált a négymilliós ország ideiglenes államfőjévé, miután Vlagyimir Voronyin lemondott posztjáról, elismerve, hogy az általa vezetett Moldáv Kommunista Párt a nyári előrehozott választásokon elért relatív győzelme ellenére sem tudja biztosítani a parlamenti többséget, szövetségesek híján.

Az így többséghez jutott Szövetség az európai integrációért néven megalakult négypárti koalíció ezután állapodott meg abban, hogy a Liberális Pártot vezető Gimpu ideiglenes államfő legyen, a most novemberben esedékes elnökválasztásokig.

A szovjet okkupációval kapcsolatos aktivitását Gimpu ellenfelei épp a választásokkal magyarázzák: az ideiglenes elnök ezzel a radikális szavazók megszerzésére hajt, Európa egyik legszegényebb államában, ahol az egy főre eső bruttó hazai termék értéke nem éri el az évi háromezer dollárt. (Gimpu korábban a kommunista rezsim által okozott károk felmérésére létrehozott bizottság élén állva úgy nyilatkozott, hogy Moszkva mintegy 28 milliárd dollárral tartozik a köztársaságnak, ami az ország 85 évi gázfogyasztásának felel meg.)

- Nem azért jutottunk hatalomra, hogy behódoljunk azoknak, akik szerint a megszállás felszabadítás volt - jelentette ki Gimpu a hétfői megemlékezésen, a fővárosban egy nappal korábban felavatott, a szovjet rezsim áldozatainak szentelt emlékmű előtt, utalva a parlament legnagyobb frakcióját adó kommunista pártra.

A kihirdetett gyásznap egyúttal az 1991-es függetlenség kikiáltása óta rendezetlen státuszú Dnyesztermenti Köztársaság helyzetére is reagál: a hivatalosan Moldovához tartozó, ám Moszkva támogatásával lényegében független, oroszok lakta félmilliós kváziállamban orosz erők teljesítenek békefenntartói szolgálatot, az 1993-as rövid, de véres polgárháború óta.

A moldáv fél szerint Moszkva az 1999-es isztambuli megállapodásban kötelezte magát az erők kivonására. Oroszország szerint a vállalással csak elvi szándékát jelezte a távozásra, jogi kötelezettség és határidők nélkül, a moldáv és a dnyesztermenti kormány megállapodásának esetére, ez azonban mindmáig várat magára. (Igaz, a szovjet időkből származó fegyveres készleteinek javát az elmúlt évtizedben Moszkva kivonta.) Az orosz külügyminisztérium a gyásznapról szóló döntést provokációnak minősítette, amely csak árt a két ország viszonyának.

A Szovjetunió megszűnésével 1991-ben önállósult Moldovában a múlt héten beiktatott "szovjet megszállás emléknapja" 1940. június 28-ra emlékezik, amikor a Vörös Hadsereg bevonult az addig a Román Királysághoz tartozó területre. A besszarábiai bevonulást az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka tette lehetővé, amelynek értelmében Németország szovjet érdekszféraként ismerte el a térséget. Szovjet szempontból a bekebelezett terület csupán "visszatért", hiszen az 1918-ban Romániához csatlakozott országrész 1812-től az Orosz Birodalom részét képezte, miután azt megszerezte a Besszarábia felett addig gyámságot gyakorló Oszmán Birodalomtól.

A Szovjetunió 1941-es megtámadásával a szovjet erők három évre kiszorultak a területről. Visszatérve Moszkva folytatta a 19. század folyamán elkezdett oroszosítást, megnövelve azt tízezrek szibériai deportálásával. A Moldáv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz ezután került a Dnyeszter folyón túli sáv, amely ma az 1993 óta létező Dnyesztermenti Köztársaság néven működő szakadár állam területe. (Ez utóbbi terület tehát sosem tartozott az 1918-1940 közötti Nagy-Romániához.) A kváziállam önállóságra vagy Moldávián belüli széleskörű autonómiára törekszik. A többször közelinek tűnő megállapodás azonban mindannyiszor meghiúsult, mindmáig fenntartva a szakadár államot és az orosz békefenntartók katonai jelenlétét.