„Ha Görögország nem téma, majd azzá tesszük” – nyilatkozta az Aamulehti napilapnak Timo Soini pártvezér. Szerinte felháborító, hogy Finnországnak is hozzá kellett járulnia a csődbe jutott görögöknek összeállított mentőcsomagokhoz, és különben is, az EU képtelen úrrá lenni a válságon.

Az efféle üzeneteknek köszönhetik az Igaz Finnek (legújabb nevükön már csak: A Finnek), hogy a felmérések 16-18 százalékot jósolnak nekik a májusi európai parlamenti választásokon. – Az biztos, hogy siker vár rájuk, akárcsak a legutóbbi, 2011-es parlamenti voksoláson, ahol 19 százalékkal a harmadik legerősebb pártként végeztek. Populista előretörésről ennek ellenére nem beszélnék – magyarázta lapunknak Tapio Raunio, a Tamperei Egyetem politikatudomány-tanára.

Mindig is euroszkeptikus volt Finnország, a többi észak-európai államhoz hasonlóan. Az emberek elsősorban attól félnek, hogy az EU-hoz tartozás gyengíti a gazdasági és társadalmi vívmányokat, a jóléti rendszert. – Mély szakadék választja el a politikai elitet és a lakosságot. Valamennyi párt támogatja az uniós tagságot, kivéve az Igaz Finneket: nem csoda, hogy könnyen mozgósítani tudták a szavazókat – mondja a szakértő.

Kilépni az EU-ból vagy az euróövezetből a radikális jobboldali mozgalom sem akar, de befolyásolniuk azért sikerült a hatpárti finn koalíció politikáját. A kormány nem lelkesedik már olyan látványosan az unióért, igyekszik minél kevesebb engedményt tenni Brüsszelben, és a nemzeti érdekek védelmét is előszeretettel hangsúlyozza. Keménykedett is kicsit: Hollandiával együtt megvétózta Románia és Bulgária befogadását a schengeni övezetbe.

Timo Soini - Reuters/Jussi Nukar

Megnehezíti azonban az Igaz Finnek helyzetét, hogy karizmatikus vezetőjük, Timo Soini nem indul az EP-választásokon. Márpedig az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szavazókat nem a pártprogramok vagy az európai témák érdeklik, hanem a személyek: képes lesz-e egy-egy képviselőjelölt megvédeni a finn érdekeket Brüsszelben? Mint a Tamperei Egyetem tanára megjegyzi, Soinit csupán azért nem izgatja az Európai Parlament, mert már a 2015-ös finn parlamenti választásokra készül.

Segíti a populista szlogenek „eladását” a romló gazdasági helyzet is. A hagyományosan jól teljesítő finn ágazatok ( számítástechnika, mobiltelefonok, gépgyártás, faipar) nem olyan erősek többé; ezt jelképezi az is, hogy a Nokia eladta nemrég mobilrészlegét a Microsoftnak. A munkanélküliség 2013 végén elérte a nyolc százalékot, ami tizenhárom éves rekordnak számít. Az államadósság is veszélyesen emelkedni kezdett, a kormány költségcsökkentő intézkedésekkel és adóemelésekkel próbálja elejét venni a még nagyobb bajnak. A hat pártból összekovácsolt koalíció stabil ugyan, de – teszi hozzá Tapio Raunio – alig cselekszik: mindenki a 2015-ös parlamenti megmérettetésre összpontosít.

Nem kevesebbet szeretne jövőre az Igaz Finnek vezére, mint megismételni a múltkori hőstettet. A 2011-es választásokon a párt alaposan átrajzolta ugyanis a politikai tájképet, és ötről 39-re növelte képviselői számát. Timo Soini kiválóan ért az egyszerű emberek nyelvén, nem szíveli az abortuszt és a melegházasságot, de a legnépszerűbb gondolatának ez bizonyult: „Ahol EU van, ott probléma van.”