A finn populisták pártja, a Finnek (korábban Igaz Finnek) megduplázta szavazatainak számát az európai parlamenti választáson, ami azt jelenti, hogy a korábbi egy képviselő helyett kettőt küldhet az EP-be. – Mi az oka a mérséklet földjének tartott Finnországban ennek a jelenségnek? – szólt a kérdés Pentti Arajärvihez. Ajogász professzor Helsinkiben a szociáldemokraták színében fővárosi önkormányzati képviselő, de arról is ismert, hogy a volt államfő, Tarja Hallonen férjeként korábban tíz évig volt „first gentleman”.

Arajärvi a populisták sikerét elsősorban annak tulajdonítja, hogy a finn gazdaságnak „nem megy olyan jól”, mint korábban. Problémát okoz a jóléti állam fenntartása, az eurózóna válsága is kedvez a populista hangulatoknak. – Miért kellene nekünk a görögök adósságát kifizetnünk? – idézte az egy-két évvel ezelőtti hangulatkeltést. A gazdasági gondokért most felelőssé tehető az Európai Unió is, és ez megalapozta a Brüsszel-ellenes retorikát. Arajärvi szerint azonban a Finnek pártja nem akarja az EU-ból való kilépést, s a közös pénz, az euró ellen sem nagyon agitál.

Az unió működésével kapcsolatos kritika mellett másik témájuk az idegenellenesség. Finnország korábban nagyon homogén társadalom volt, és most is mindössze ötszázaléknyi a külföldi, többségük orosz vagy észt. A populisták viszont az afrikai és a muzulmán bevándorlók ellen lépnek fel élesen. A hazájukban kell őket segíteni, ágálnak a bevándorlás ellen. Arajärvi azt mondja, az ő populistáik nem hirdetnek erőszakot, ennyiben mindenképpen különböznek más nyugat-európai szélsőjobboldali pártoktól, s még jobban az Arany Hajnaltól, a Jobbiktól és más neonáci társaiktól. Most még inkább visszafogják magukat – jelezte – , mert a következő parlamenti választásokkal bekerülhetnek akár a kormányba is. A professzor aláhúzta: a finn politikai-parlamenti rendszerben kilencven év óta egyetlen nagy pártnak sincs abszolút többsége, a liberális konzervatív jobboldal most is együtt kormányoz a szociáldemokratákkal, s kisebb pártokkal. Az is előfordulhat, hogy jövőre a Finnek bekerülnek egy ilyen koalícióba, ahol amúgy mindenki más is felettébb mérsékelt.

Sokszor emlegetik, hogy a finn sikermodellnek egyik fő eleme az oktatás. A professzor sokáig dolgozott az oktatási tárcánál, kutatta is a témát. Szerinte az ingyenes és magas színvonalú általános és középiskolai oktatás létfontosságú a társadalom számára. Egy 5,4 millió lakosú ország túl kicsi ahhoz, hogy akár egyetlen tehetséget is elveszíthessen. Elérték, hogy minden elemi iskolai tanár egyetemet végzett, a közoktatás magas minőségű mindenütt, és ingyenes.

Finnország továbbra is a PISA-felmérések európai listavezetője, de mostanában lemaradt a távol-keleti országoktól – ennek okait is keresik. Viszont elérték, hogy a megfelelő korosztályoknak a fele tanul tovább a huszonkét egyetem valamelyikében. A Helsinki Egyetem benne van a globális első százban, s további 5-6 finn egyetem szerepel a világ első ötszáz legjobb felsőoktatási intézménye között.

A finn modell része az is, hogy az ország gazdaságának alkalmazkodnia kell a változó feltételekhez. Az 1990-es években – a szovjet piac összeomlása miatt – gazdasági visszaesést szenvedtek el, amiből a Nokia nagy sikere emelte ki az országot. Ám a technológiai konszern később lemaradt a versenyben, mert nem ismerte fel az iparági tendenciákat. El is kellett adnia a mobiltelefon-ágazatot a Microsoftnak – emlékeztet a professzor. Most új stratégián dolgoznak, de feltehetőleg megmaradnak már középméretű cégnek. Más finn iparágak is megszenvedik a változó tendenciákat: kevesebb papír fogy világszerte, visszaesett a korábban vezető fafeldolgozás. A hajógyártás sem versenyképes a távol-keleti olcsóbb munkaerő miatt. A műszaki kutatás, az információtechnika, a tiszta technológiák és a dizájn lehet a jövő – latolgatja, s hozzáteszi, hogy a magas színvonalú képzés, a kiegyensúlyozott társadalom erre jó alap.

Ami a „first gentleman”, az elnök férjének szerepét illeti, Pentti Arajärvi szerint a finn társadalom nem akadt fenn azon, hogy egy nő az elnök. Az elnöki házastársak közül ő volt az első, aki tovább dolgozott – részidőben tanított az egyetemen. Külföldi hivatalos látogatások idején a protokollhivataloknak kellett átszervezniük a szokásos hölgyprogramokat. Őt óvodalátogatás helyett többnyire egyetemekre vitték.

A 65 éves professzor egyébként az emberi jogok helyzetéről tartott előadást a budapesti Finn Agora kulturális intézetben. – Az emberi jogok érvényesülése soha nem befejezett ügy, hanem egy folyamat – mondja. Például Finnországot elmarasztalta az ENSZ kínzásellenes bizottsága, mivel egyes finn börtönökben kevés WC-t találtak. Sőt, a strasbourgi Emberi Jogok Európa Bírósága is a finn állam ellen ítélt, mert egyes jogi ügyek akár három-négy évig is elhúzódtak.