Ahmadinezsád nekiment az USA-nak és Izraelnek is
A világvárosban tiltakozásokkal is fogadott Ahmadinezsád persze nem városnézésre érkezett, hanem - egyetlen államfőként - az atomsorompóegyezmény (NPT) ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciájára. Ennek formailag ugyan nem témája az iráni atomprogram, de a nyugat Teheránt tartja az NPT fő kerékkötőjének. - A nukleáris fegyver építése és birtoklása veszélyes, akármi legyen is rá az ürügy. A nukleáris fenyegetés szégyenletes dolog. Az Egyesült Államok nemcsak bevetett már atomfegyvert, továbbra is fenyeget más országokat vele. A cionista rezsim (pedig) továbbra is terrorral és megszállással fenyeget más nemzeteket, (miközben) atomprogramját támogatják - mondta az ENSZ-ben Ahmadinezsád, visszadobva ezzel a labdát az atomhatalmak térfelére. Irán ugyanis tagadja, hogy a békés, polgári célú felhasználáson túl másra is törekedne. Perzsa nyelvű beszédében, amelynek elhangzásakor több nyugati ország diplomatái kivonultak a teremből, Ahmadinezsád elmondta: országa válaszolni fog az ellene készülő szankciókra. - A bizonyítás terhe Iránon van - tette világossá Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.
Az 1970-es, sokak szerint több sebből vérző egyezmény újraírása lehetetlen (a 189 aláíró egyhangú állásfoglalása kell hozzá), illetve - Gary Samore, a Fehér Ház "atomfelelőse" szerint - nehezebb lenne, mint az amerikai alkotmányé. Lényegében egy hidegháborús alkuról van szó: az atomhatalmak vállalták, hogy tesznek a leszerelésért, a többiek pedig azt: nem dolgoznak a bombán, a békés célú atomprogramhoz viszont joguk van. Ennek keretein belül az NPT alkalmas nemzetközi koalícióépítésre. Azzal például a fejlődő világban sokat egyetértenek: essék szó az atomhatalmi státuszát sem meg nem erősítő, sem cáfoló Izraelről is.
A zsidó állam távol tartotta magát az atomsorompóegyezménytől, a múlt hónapban pedig Benjamin Netanjahu kormányfő - érzékelve a lavinát, amelyet elindíthat - lemondta a washingtoni globális atomcsúcson való részvételét. - Mi azt mondjuk: annak érdekében, hogy megbirkózzunk az iráni üggyel, terítékre kell venni Izrael nukleáris képességeit is - mondta a sajtónak Maged Abdelaziz, a 118 országot tömörítő el nem kötelezettek csoportjának soros elnöke. - Nem fogjuk megengedni, hogy Irán elterelje a szót arról: nem működik együtt - mondta ellenben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, akinek felszólalását (magyar idő szerint) késő estére tervezték. Illetékesek megerősítették: nyilvánosságra hozzák az amerikai atomarzenál eddig titokként kezelt, kilencezres tett mértékét, ugyanis mára akárki tudhatja: mintegy négy kiló plutóniumból lehet nukleáris fegyvert készíteni. A hétfői New York Times szerint Amerika - fékezendő a fegyverkezési versenyt, amelyet az iráni törekvések a Közel-keleten gerjeszthetnek - arra igyekszik rászorítani a térség országait: nemzetközi szállítóktól szerezzék be a (reaktorokhoz szükséges) fűtőanyagot, csökkentve így annak lehetőségét, hogy a használt fűtőanyagot titokban fegyverszintű képességgé alakítsák.