– Ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban. Olyat fogunk tenni válaszul, hogy meg fogják bánni" - mondta az iszlám köztársaság ultrakonzervatív elnöke a tv-ben is közvetített teheráni sajtóértekezletén. "A szankciók nem fognak kárt okozni Iránnak – szögezte le.

Teherán egy hete bejelentette, hogy 20 százalékos szintre dúsítja fel uránkészletét. E provokatív lépés óta nyugati országok - elsősorban az Egyesült Államok - az eddiginél is erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el újabb büntetőintézkedéseket Iránnal szemben. Az ENSZ eddig háromszor sújtotta szankciókkal Iránt a vitatott atomprogram miatt, 2006 decemberében, 2007 márciusában, legutóbb pedig 2008 márciusában.

Ahmadinezsád ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy még nincs lezárva a fűtőanyagcsere ügye, Irán továbbra is kész erre. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tavaly év végén javasolta, hogy Irán a NAÜ közreműködésével külföldön dúsítsa a birtokában lévő urán nagy részét, így nem érhetné az a vád, hogy nukleáris fegyver előállításához van szüksége magas fokon dúsított uránra. Teherán jelezte, elvileg kész a cserére, de vannak feltételei.

Az iráni elnök most azt mondta, akár az Egyesült Államokkal is kész végrehajtani az uráncserét, de a cserének egyidejűnek kell lennie. Valószínűleg arra utalt, hogy Iránnak azzal egyidejűleg kell hozzájutnia a 20 százalékos mértékben dúsított uránhoz, hogy átadja alacsonyan dúsított, 3,5 százalékos uránját a másik félnek. Hozzátette, Teherán a NAÜ felügyelete alá helyezné Iránban a 20 százalékos dúsítottságú, vagyis fűtőelemként hasznosítható uránkészletet.

Mahmúd Ahmadinezsád beszélt arról is, hogy Izrael, az iszlám köztársaság esküdt ellensége arra készül, hogy "tavasszal vagy nyáron" háborút indít Irán ellen. Az iráni elnök – anélkül, hogy szavait alátámasztotta volna – hozzátette: értesüléseik szerint az izraeliek még nem hoztak végleges döntést. Bejelentette azt is, hogy új, a most működőknél sokkal hatékonyabb centrifugákat helyeznek üzembe az ország legnagyobb urándúsító üzemében a közép-iráni Natanzban. Az új centrifugák állítólag ötször olyan hatékonyak, mint a korábbi modellek. Kérdésre válaszolva az államfő azt mondta, reméli, hogy megoldódik a tavaly nyáron Iránban elfogott három amerikai ügye. Ismét utalt rá, hogy visszanyerhetnék szabadságukat az Egyesült Államokban fogva tartott irániak. Teherán tavaly közölte, 11 iránit tartanak fogva az Egyesült Államokban, köztük egy eltűnt atomtudóst és egy korábbi védelmiminiszter-helyettest, akinek 2007-ben veszett nyoma.

Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország ezzel párhuzamosan közös levélben bírálta Iránt amiatt, hogy tovább akarja dúsítani alacsony fokon dúsított uránkészletét, a három nagyhatalom szerint ez újabb aggodalmat kelt Teherán nukleáris ambícióit illetően. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) címzett levélben - amely kedden Bécsben került a brit és az amerikai hírügynökség birtokába - a nagyhatalmak úgy vélték: az uránkészlet húszszázalékos szintre dúsítását célzó teheráni döntés újabb lépés afelé, hogy Irán képessé váljon nukleáris fegyver előállítására.

Diplomáciai források szerint a február 12-i keltezésű levelet azért szivárogtatták ki, hogy cáfolják azokat az iráni nyilatkozatokat, amelyek szerint a nagyhatalmak új javaslatot tettek Teheránnak az uráncserére. A közös nyilatkozat amiatt is fontos, mert az orosz álláspont keményedését jelzi. Moszkva korábban általában ellenezte az Irán elleni szankciókat, de úgy tűnik, hogy az orosz tisztviselők körében egyre nagyobb a kiábrándultság amiatt, hogy Irán nukleáris programja kérdésében nem hajlandó a kooperációra a nemzetközi közösséggel.

A levél szerzői szerint igazolhatatlan a NAÜ által Iránnak tett uráncsere-javaslat teheráni elvetése és az urán továbbdúsítása, mert az ajánlat garanciákat tartalmazott Teherán javára. A NAÜ-javaslat értelmében az alacsony - 3,5 százalékos szinten - dúsított iráni uránkészlet 70 százalékát külföldön húszszázalékos szintre dúsítanák és fűtőelemeket készítenének belőle a teheráni kutatóreaktor számára, amely orvosi izotópokat állítana elő. Irán ezeket a fűtőelemeket visszakapná. A garanciák között szerepel, hogy a külföldre szállítandó iráni uránt a NAÜ letétjébe helyeznék, jogilag kötelező érvényű szerződést kötnének a visszaszolgáltatására, az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország pedig támogatná, hogy a NAÜ technikai segítséget nyújtson a teheráni kutatóreaktor biztonságos működtetéséhez. Irán azt állítja, atomprogramja békés jellegű, a nemzetközi közösség viszont azt gyanítja, hogy nukleáris fegyvert akar előállítani.

Mohamad Dzsabad Laridzsáni, az Iráni Legfelsőbb Emberi Jogi Tanács főtitkára kedden Genfben arról beszélt, hogy hazája - amely megkezdte második atomerőműve építését - atomerőműveket akar emelni és fűtőelemeket szállítani a térségbeli országok számára. "Készek vagyunk segíteni Törökországnak, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak, ha szükségük van rá" - tette hozzá. Laridzsáni szerint ezen ügyleteket a NAÜ felügyelete alatt hajtanák végre.
Irán és a NAÜ együttműködése az elmúlt években nehézkesnek bizonyult.