Ahmadinezsád beadta a derekát
A felek nyilatkozatai szerint a megállapodás szükségtelenné teszi az Irán ellen kilátásba helyezett szankciókat, további teret biztosít a diplomáciának, s a labda mostantól a nagyhatalmak térfelén van. A Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök jelenlétében aláírt háromoldalú dokumentum értelmében Teherán beleegyezett: Törökországba szállítja s ott letétbe helyezi 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékosra dúsított uránkészletét, hogy cserébe később 120 kilogramm 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kapjon teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez - jelentette be az iráni fővárosban Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő.
Az egyezményről még a héten tájékoztatják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), amely felügyeli majd a cserét – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a fejleményről a NAÜ tájékoztatja majd az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország alkotta, úgynevezett bécsi csoportot, amely tavaly novemberben kezdett az uráncseréről tárgyalni Iránnal. – Ezt a megállapodást kedvezőnek kell tekintenünk. Mától nincs szükség szankciókra Iránnal szemben - jelentette ki az aláírás után Ahmet Davutoglu török külügyminiszter. Megerősítette, hogy az 1200 kilogrammnyi gyengén dúsított iráni urán Törökországban marad, amíg Irán megkapja a cserébe várt fűtőanyagot. Celso Amorim brazil külügyminiszter szerint a megállapodás azt mutatja, hogy az idő továbbra is a diplomáciának és a tárgyalásnak kedvez. Bizalmat kell teremteni Irán és a nemzetközi közösség, illetve a hatok csoportja között – tette hozzá, a nukleáris törekvéseiről Iránnal tárgyaló Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország csoportjára utalva.
– A török és brazil javaslat elfogadásával Irán tanúbizonyságot tett jóakaratáról. Mostantól a labda a Nyugat térfelén pattog, s a bécsi csoportnak megfelelő választ kell adnia Irán együttműködési ajánlatára – idézte Ali Akbar Szalehinek, az iráni atomenergia-ügynökség vezetőjének szavait az IRNA hivatalos iráni hírügynökség. A csoport tavaly novemberben azt ajánlotta Iránnak, hogy szállítsa Oroszországba 1200 kilogramm gyengén dúsított uránját - jelenlegi uránkészletének mintegy 70 százalékát. Cserébe Franciaországtól kaphatott volna magasan dúsított uránt tartalmazó, más célra nem alkalmas fűtőelemeket teheráni kutatóreaktora számára, amely gyógyászati felhasználású izotópokat állít elő. Teherán azonban visszautasította az ajánlatot, azt követelve, hogy a cserét egyetlen lépésben, egyidejűleg bonyolítsák le, vagy kisebb adagokban, de Irán saját területén.
A mostani háromoldalú megállapodással Teherán belement abba, hogy a cserére területén kívül kerüljön sor. – Reméljük, hogy a többi fél elfogadja majd ezt a javaslatot – mondta az iráni külügyi szóvivő. Ha a nagyhatalmak rábólintanak, – Irán egy hónapon belül Törökországba szállítja 1200 kilogramm gyengén dúsított uránját – tette hozzá Ramin Mehmanparaszt. Addig is Irán folytatja uránkészletének 20 százalékos szintre dúsítását a saját területén – jelentette ki. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az IRNA szerint maga is reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak "elfogadják, hogy őszintén, tisztelettel és igazságosan megvitatják Iránnal a hétfőn Törökországgal és Brazíliával aláírt javaslatot. – A teheráni háromoldalú találkozó tapasztalata megmutatta, hogy ha az együttműködés a barátságon és tiszteleten alapul, nincs semmi probléma – hangoztatta Ahmadinezsád, azt állítva egyúttal, hogy a hatok csoportjának „egyes tagjai nem tartották tiszteletben ezeket az elveket”, s „tárgyalásaik ezért nem vezettek eredményre”.
A hétfői megállapodás enyhítheti az Irán vitatott nukleáris programja miatt kialakult nemzetközi feszültséget. A nagyhatalmak, amelyek gyanúja szerint Irán valójában atomfegyver létrehozására törekszik nukleáris programja keretében, újabb szankciókkal fenyegetőzve urándúsítási munkálatainak leállítását követelik Teherántól, viszont készek fűtőelemeket szállítani kutatóreaktorához.
Törökország és Brazília azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként ellenzi, hogy új szankciókkal büntessék az urándúsítás felfüggesztését makacsul megtagadó Teheránt. Idén februárban az iráni atomenergia-hivatal bejelentette, hogy natanzi nukleáris központjában hozzálátott uránkészletének saját továbbdúsításához. Az Iráni Iszlám Köztársaság vezetői azt hangoztatták, hogy egy nemzetközi üzemanyagcsere-egyezmény létrejötte esetén leállítják ezeket a munkálatokat.
Izraeli aggályok
Irán „manipulálta” Törökországot és Brazíliát azzal, hogy úgy tett, mintha beleegyezett volna dúsított urán-készletének cseréjébe – jelentette ki az ügylet nyomán hétfőn egy izraeli tisztségviselő. – Az irániak már korábban is eljátszották, hogy elfogadnak egy uráncsereügyletet, csökkentendő a feszültséget és a szigorúbb nemzetközi szankciók kockázatát, ám a gyakorlatban végül nem történt semmi – mondta a tisztségviselő a francia hírügynökségnek.
Diplomáciai téren az iráni kezdeményezés „rendkívüli módon bonyolítja” a helyzetet, ugyanis az Egyesült Államoknak vagy az európaiaknak ezután már nehéz lesz elutasítaniuk ezt a megállapodást, mert ez már nemcsak Irán ügye, hanem két feltörekvő hatalom, Brazília és Törökország is érintett benne, s az ehhez a két országhoz fűződő kapcsolatok igen érzékenyek - vélte a névtelenséget kérő forrás.
Nem oszlatja el a nemzetközi közösség minden aggodalmát az iráni-török-brazil megállapodás a nukleáris fűtőanyagcseréről – közölte hétfőn az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője.
A teheráni bejelentés a jó irányba tett lépés lehet, ha megerősítik a megállapodás részleteit, de nem oszlatja el az iráni atomvitával kapcsolatos összes aggodalmat – fogalmazott Catherine Ashton szóvivője.
