Február 11-e a betegek világnapja, ebből az alkalomból XVI. Benedek nemrégiben körlevelet tett közzé. A szövegben nincs utalás rá, hogy lemondásra készülne, de – mivel a pápa pont ezen a napon, egészségi okokra hivatkozva jelentette be távozását – kérdés, mi a jelentősége a dátumnak. Máté-Tóth András szerint az időpont kiválasztásának legfeljebb szimbolikus üzenete van, tartalmi szempontból ennek nem szabad túlzott fontosságot tulajdonítani.

Annyi biztos – hangsúlyozza Máté-Tóth András –, hogy XVI. Benedek rendkívüli lépésre szánta el magát. A katolikus egyház történetében csupán egyszer, több mint hétszáz évvel ezelőtt (1294-ben) fordult elő, hogy a pápa önként megvált székétől. Néhányan vértanúhalált haltak, néhányakat lemondásra kényszerítettek, a jellemző azonban az, hogy – a teológia nyelvén szólva – a „gondviselés dönt arról, mikor fejezi be egy pápa földi szolgálatát”.

Távozását bejelentő nyilatkozatában – hívja fel a figyelmet a valláskutató – XVI. Benedek úgy fogalmaz: a mai világban olyan gyorsak a változások, és az egyházzal összefüggésben olyan kérdések merülnek fel, hogy Szent Péter utódjának feladata, az evangélium hirdetése nemcsak mély hitet és friss szellemet követel, hanem erős testet is. Máté-Tóth András értelmezése szerint ezek a szavak a látszat ellenére arra utalnak, hogy a pápa elhatározását nem kizárólag egészségi állapotának meggyengülése motiválta. Az utóbbi időben egyébként is több jele volt annak – mondja –, hogy a pápa inkább visszahúzódik a teológia és az imádság magányába.

A német Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa a 2005-ben elhunyt II. János Pált követte az egyház élén. Megválasztása előtt azért imádkozott, hogy „csak ne én legyek” – idézi fel egyik korábbi interjúját Máté-Tóth András.

Joseph Ratzinger több évtizeden keresztül II. János Pállal közösen irányította az egyházat. A korabeli egybehangzó kommentárok szerint személye kiválasztásában II. János Pál „gyors pótolhatatlansága” játszotta a döntő szerepet – emlékeztet a valláskutató. XVI. Benedek mindvégig elődje árnyékéban dolgozott, amit nem tagadott és nem is szégyellt.

A kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a katolikus egyház életében nem XVI. Benedek, hanem az utána következő pápa hozhat jelentős fordulatot. Az egyházban kialakult viszonyok alapján Máté-Tóth András reális lehetőségként számol azzal, hogy az új pápa Latin-Amerikából vagy Afrikából érkezik. „Egyre nehezebb megindokolni, hogy miért európai legyen a pápa” – vélekedik.

Ha valóban így lesz, és Szent Péter óta először nem európai foglalja el a pápai széket, akkor ez kedvezően befolyásolhatja a keresztény egyházak közötti párbeszédet, amely némileg megrekedt az elmúlt években – mondja a valláskutató. Újra napirendre kerülhet a cölibátus, a papi nőtlenség eltörlésének vagy például a már nős férfiak pappá szentelésének ügye is. Máté-Tóth András ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy az sem vezet liberális nyitáshoz, ha az egyház enged ezekben a kérdésekben: az esetleges változások szerinte a katolicizmus és klerikalizmus még karakteresebb képviseletével járnak majd.