Afganisztánnak még kell a nyugati köldökzsinór
Az afgán államfő beszéde nyitotta meg azt a nagyszabású konferenciát, amelyet Bonnban rendeztek a közép-ázsiai ország jövőjéről, tíz évvel azután, hogy a németországi városban hasonló csúcstalálkozót rendeztek a tálib rezsim bukása nyomán. Hamid Karzai elismerően szólt ugyan az Afganisztánban egy évtized alatt végbement fejlődésről, de sietve felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a változások koránt sincsenek biztosítva a tálibok ellen. „Afganisztán népe világos jelzést vár a Nyugat elkötelezettségéről, hogy a biztonsági és gazdasági változásokat visszafordíthatatlanná tegye” – jelentette ki a politikus, hozzáfűzve, Kabul a szükségesnél egy perccel sem akar tovább nyugati szövetségesei terhére lenni.
A nemzetközi politikai elit színe-javát felvonultató csúcstalálkozón 100 ország mintegy ezer küldöttje vesz részt. Az Egyesült Államok képviseletében Hillary Clinton külügyminiszter van jelen, hiányzik azonban a regionális nagyhatalmi játékok egyik főszereplője, Pakisztán. Iszlámábád azután döntött úgy, hogy távol marad a konferenciától, hogy egy NATO-támadásban 24 pakisztáni katona halt meg a múlt héten. Az afgán-amerikai ISAF-egységre állítólag a pakisztániak nyitottak tüzet, átcsapva az egyik határtartományból, ám ezt az állítást Iszlámábád cáfolta, és téves információszolgáltatással vádolta meg a szövetséges erőket. Az incidens nyomán Washington lázas tűzoltóakcióba kezdett, és maga Barack Obama amerikai elnök hívta fel pakisztáni kollégáját, Aszif Ali Zardarit részvétnyilvánításra. (A hirig nagy: pakisztáni követeléseknek megfelelően az amerikaiak hétfőn elkezdtek kivonulni a shamsi légitámaszpontról, ahonnan általában a pilóta nélküli repülőgépek felszállnak lecsapni a törzsi területeken fekvő tálib állásokra.)
Karzai kérése egyébként meghallgatásra talált, Clinton mellett a konferenciát rendező Németország külügyminisztere, Guido Westerwelle is maradást és támogatást ígért Afganisztánnak az azutáni időszakra is, hogy a harctéri alakulatok elhagyták a közép-ázsiai országot. Washington nevében Clinton azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész hosszú távon az afgán emberek mellé állni, aminek fejében azonban a korrupció letörését és reformokat vár. A külügyminiszter asszony szerint a nyugati világ nagyon sokat veszít, ha hagyja visszacsúszni Afganisztánt az instabilitás és a terrorizmus uralma alá.
Westerwelle Berlin részéről azt mondta, Németország kész 2014 után még egy évtizedig támogatni a közép-ázsiai országot, amint a nemzetközi közösség szerepvállalása Afganisztán újjáépítésére és fejlesztésére összpontosít majd. Ez utóbbinak a német külügyminiszter szerint része a békekötés a tálibokkal is. Németország mintegy 5000 katonával vesz részt a stabilizálást célzó nemzetközi kontingens tevékenységében, amivel a harmadik legnagyobb kontingenst mondhatja magáénak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött.
