A védelmi költségvetések a világválság miatt általában megcsappantak ugyan, de Európa továbbra is elkötelezett a NATO és feladatai mellett: ezt az üzenetet viszi az „öreg kontinens” az Atlanti-óceán túloldalára, az atlanti szövetség május 20-21-i, chicagói csúcsértekezletére - hangzott el a Külügyminisztériumban, a témában tartott hétfői háttértájékoztatón.

Tizenhárom éve, a washingtoni csúcs óta most ülésezik először a NATO a legmagasabb szinten az Egyesült Államokban. Az időpontot és a helyszínt - Barack Obama elnök városát - az amerikai elnökválasztási kampány és menetrend is magyarázza. Chicago hosszú évek óta először Orbán Viktornak is lehetőséget ad, hogy az óceán túlpartjára látogasson: miniszterelnökként két éve nem fogadják a Fehér Házban, ellenzéki vezérként pedig 2008 augusztusában tárgyalt utoljára az USA-ban.

A csúcson tovább körvonalazódhat annak menetrendje, milyen feltételekkel adják át a szövetségesek a biztonsági feladatokat Afganisztánban 2014 vége, azaz kivonulásuk tervezett időpontja után. - A NATO-ban általános vélemény szerint a (nyugati) támogatáshoz az afgán félnek is feltételeket kell teljesítenie - mondta Sztáray Péter, a külügy politikai igazgatója, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: az egyik kulcskérdés a korrupció felszámolása, „a magyar adófizetőknek is fontos, hogy a támogatások ne tűnjenek el egy fekete lyukban”. Ami az afgán biztonsági (katonai és rendőri) erők fejlesztéséhez nyújtott magyar segítséget illeti, úgy tudni, a NATO brüsszeli központja évi pár százezer dolláros támogatást, azaz legfeljebb százmillió forintos nagyságrendű hozzájárulást kért hazánktól. Politikai döntés nem született. A Népszabadság kérdésére, miszerint korábban elhangzott információ szerint körülbelül 2013 októberéig maradhatna a baglani magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT), Sztáray azt mondta: egy ilyen döntést a szövetségesekkel közösen, a helyi biztonsági körülmények és szereplők figyelembe vételével lehet meghozni, de elképzelhető szerinte, hogy az időpont valóban a jövő év második felére essen.

NATO-orosz csúcsot ezúttal nem tartanak, és várhatóan a 28 tagú szövetség bővítéséről sem születik döntést Chicagóban. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán biztonságában különösen érdekelt magyar diplomácia is támogatja, hogy Montenegró és Macedónia, valamint Grúzia (Georgia) támogató, „erős üzenetet” kapjon a következő csúcsig.