Miközben meglehetős káosz jellemzi az Európai Tanács elnökének és az unió külügyminiszterének kiválasztását, Brüsszelben összegyűltek a külügy-, a védelmi és a fejlesztési miniszterek, hogy egyéb kérdésekről konzultáljanak. Például az afgán kibontakozás nem katonai feladatairól, vagy a szerdai stockholmi EU-Oroszország csúcstalálkozó előkészületeiről. Abban a tudatban immár, hogy december elsején életbe lép a Lisszaboni Szerződés, s ezzel sok tekintetben új korszak köszönt az unióra.

Erre utalt Szekeres Imre védelmi miniszter is, aki jelezte: a következő egy-másfél évben, tehát a spanyol-belga-magyar elnökség idején kell kitalálni, hogy az új alapokmány vonatkozó útmutatásait hogyan ültetik át a gyakorlatba. Meg kell határozni, vajon az Európai Unió milyen védelmi képességeket építsen ki a NATO mellett, hogy garantálja azon tagállamok biztonságát, amelyek nem csatlakoztak az atlanti szövetséghez. Annak mentén kell az elemzést elvégezni, ahogy a NATO kialakítja az új stratégiai koncepciót a XXI. századi új kihívásokra adandó válaszként. A Lisszaboni Szerződéssel felértékelődő közös kül- és védelmi politikának fontos törekvése lesz Szekeres szerint, hogy az észak-amerikai véleményeket saját nézeteivel ellensúlyozza.

Az EU védelmi miniszterei nem beszélgettek Afganisztánról, hiszen azt jórészt a NATO keretében teszik, de Szekeres keddi tájékoztatóján lapunknak a csapaerősítésekről keringő hírekre vonatkozó kérdésére elmondta: a kormány nem tervezi a nemzetközi haderők részét képező magyar egységek létszámának a növelését, de a feladatok módosítását vállalja. Azt a negyven embert például, akik a választások biztosításában vettek részt, kiképzőkkel váltják fel, hiszen a stratégia mindinkább azt szorgalmazza, hogy bővítsék az afgán hadsereg és rendőrség létszámát. Ezen túlmenően persze szükség van polgári, intézményi fejlesztésekre, a hiteles afgán kormány létrehozására, ami persze további nem katonai erőfeszítést igényel. Ez az EU-nak is megfelel, s ebben részt is vállal. Ezt egyértelműen alátámasztották a külügyi és fejlesztési miniszterek. Bildt soros svéd elnök szerint van remény a feladatok átadására az afgánoknak, de az is biztos, hogy ez nem holnap lesz.

További kérdésünkre Szekeres azt válaszolta: folytatott konzultációkat az utóbbi napokban kollégáival, s úgy tudja, Obama amerikai elnök a héten jelenti be, hány katonát küld Afganisztánba. Elképzelhető, hogy a washingtoni nyilatkozat időben egybeesik Rasmussen NATO-főtitkár csütörtöki budapesti látogatásával.

Ami az EU önálló akcióit illeti, Afrika kiemelt figyelmet kap, különösképpen a teljesen szétesett Szomália, ahonnan egyrészt kalózakciókat szerveznek a nemzetközi hajózási útvonalak lerombolására, s ahol másrészt menedéket kaphatnak iszlám terroristák, veszélyeztetve az egész térség biztonságát. Az EU azt tervezi, hogy száz kiképzőt küld feltehetően Ugandába kétezer szomáliai katona felkészítésére az átmeneti kormány melletti fellépésre. Ebbe a kiképzői csoportba hat-hét embert adna Magyarország, hogy ekként megkezdje a tapasztalatszerzést a jövőben várható uniós afrikai akciókra.

A másik nagy kérdéskör az orosz politikát ölelte fel. A szerdai stockholmi csúcstalálkozón szó lesz az éghajlatváltozásról, de legfőképpen az energiaügyekről, annál is inkább, hogy Moszkvában ismét kezdték félreverni a harangokat az ukrán fizetésképtelenség miatt, sürgetve az uniót a pénztárcák megnyitására. Brüsszelben ezt blöffnek értékelték, s talán ennek nyomán is, a héten az orosz fővárosban aláírtak egy megállapodást, amely szerint az oroszok előre figyelmeztetik az uniót, ha el akarnák zárni a gázcsapokat. Az EU-nak az sem tetszik, hogy Oroszország Belarusszal és Kazahsztánnal alakítandó vámunióban szeretne belépni a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO). Brüsszel szerint ez így bizonyosan nem fog menni. Ám jellemző a brüsszeli hangulatra, ahogy Benita Ferrero-Waldner külkapcsolati biztos fogalmazott: Medvegyev orosz elnök reformbeszédét lelkesen üdvözölte, s azt mondta, a gazdaság átformálásához az EU adhatná a know-howt, azaz a tudást, amit maga felhalmozott az utóbbi évtizedekben az átalakítások előmozdításában. Svéd részről mindenképpen felvetik az emberi jogi aggályokat, a grúz béke-megállapodás orosz megsértését, s az új partnerségi szerződést, amelynek munkálatai csigalassúsággal haladnak.

Meghallgatások csak januárban. Legalább húsz név kering Brüsszelben, a helyzet kaotikusnak látszik az új posztokat illetően, s egyelőre nem is sejteni, vajon sikerül-e megállapodni a csütörtöki csúcstalálkozón, amelynek ez az egyetlen napirendi pontja. A svéd Európa-ügyi miniszter, Cecilia Malmström is elismerte, hogy nincs egyezség, de „ha csütörtök este sem lesz, akkor még ott van a péntek, a szombat és a vasárnap”. Ez persze nyilván az állam- és kormányfők rémálom-forgatókönyve lenne, s az EU sem éppen azzal növelné a hitelét, ha zárt ajtók mögött hosszasan egyezkedne az elnök és a külügyminiszter személyéről. Közben a távozó svéd biztos, Margot Wallström több politikustársával együtt azt követelte, hogy az egyik posztot adják egy rátermett nőnek. A brit konzervatívok élesen nekimentek Herman Van Rompuy belga kormányfőnek - akit az Európai Néppárt el tudna képzelni elnökként -, mert a kereszténydemokrata flamand egy zártkörű tanácskozáson a közvetlen európai adózás gondolatát pendítette meg. Nem zárható ki, hogy mégis ő lesz, de a két és féléves mandátumot úgy kapja meg, hogy nem ismételhet. Az elnöknél esetleg befolyásosabb külügyminiszter személye sem ismert, az európai szocialisták által is támogatott olasz D’Alema esetleg kommunista múltja miatt bukhat el. Ez a téma érdekes vetületet kapott az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciójának tájékoztatóján, amelyen kiderült, hogy a biztosok meghallgatására most már csak januárban kerülhet sor, mert a dolgok a kelleténél lassabban haladnak. Joseph Daul frakcióvezető és Szájer József alelnök számos kérdést kapott azzal a néppárti felvetéssel kapcsolatban, hogy a biztosjelöltek múltját is vizsgálni akarják, nem voltak-e szélsőséges szervezetnek, autokrata, korrupt kormánynak tagjai, hívei.  A faggatásokra, mégis milyen kritériumok alapján tennék ezt, azt hangoztatták, hogy nem lesz boszorkányüldözés, de az európai értékeknek meg akarják feleltetni az aspiránsokat. Kiderült: a magyar néppártiak változatlanul rossz jelöltnek tartják Andor Lászlót, de mint a múlt heti személyes találkozón is kiderült, nem tartanak attól, hogy ne felelne meg a meghallgatáson.