A nemrég nyilvánosságra hozott törvény az első átfogó adórendszert vezeti be az 1959-es forradalom óta, amikor is szinte az összes adófajtát eltörölték, írja a Reuters. A Szovjetunió bukása után a kubai kormány bevezetett ugyan pár adót, de inkább az alacsony munkabérek és az ingyenes szociális szolgáltatások mellett tették le a voksukat.

Az utóbbi két évben több, a gazdaságot fellendítő reformot is bevezettek: támogatják a kisvállalkozásokat, a magángazdálkodást, az önálló kezdeményezéseket, és azt tervezik, hogy magasabb bért fizetnek az állami alkalmazottaknak. Az új jogszabály célja, hogy reformok kiváltotta gazdasági sikerekből az állam is profitálni tudjon.

A jogszabály 19 adót határoz meg, ezek többek között az öröklésre, a kereskedelemre, a közlekedésre, a gazdálkodásra és különböző engedélyekre vonatkoznak. A törvény meghatároz három hozzájárulást is, például a társadalombiztosítást.

Az 1994-es adótörvény maszekokra, kisvállalkozásokra és farmokra vonatkozó előírásai megmaradnak, ezenkívül az érintettek több mindent is leírhatnak majd az adójukból. A jövőben minden dolgozónak kell majd jövedelem- és ingatlanadót fizetnie, de ezt csak akkor vezetik majd be, mikor már „megfelelnek a körülmények.” A kormány beismerte ugyanis, hogy 450 pesós átlagfizetés mellett a legtöbb ember alig húzza ki a hónap végéig, ebből adót fizetni nem tudnának.

Eddig az állami vállalatok - amelyek a gazdasági tevékenység 90 százalékát adják - bevételüket automatikusan a kormánynak adták. A reformok azonban kivennék a nagy vállalatokat a minisztériumok kezéből, és sokkal önállóbbá tennék őket.

A Kubai Nemzeti Hírügynökség szerint a kormány tanulmányozott több adórendszert, kapitalista országokét is, például Spanyolországét. Az új törvény amúgy nincs kőbe vésve, az éves költségvetés részeként évente változhat.