"Szüleink és nagyszüleink nemzedékeinek hiába nem sikerült akkor megváltoztatni a kommunista rendszert, a világ más lett a magyar nép 56-os forradalma után" - mondta az államfő.

Áder János a több mint 200 fős hallgatósága előtt hangsúlyozta, hogy a forradalomban a magyar nép a szabadság nemzeteként született újjá, és 1956 őszének 12 napja erkölcsi alapjaiban rengette meg a kommunista világrendszert, ami a magyaroknak elismerést és megbecsülést szerzett a világban.

Az elnök korabeli magyar lapjelentéseket idézett, amelyekből kiderült, hogy október 29-én lehetségesnek tűnt, hogy a forradalom követeléseinek teljesülésével ismét visszatérhet a rendes kerékvágásba az élet, november 4-től azonban világ tehetetlenül nézte végig a forradalom vérbefojtását.

Megemlékezett róla, hogy magyarok százezrei keltek útra a megtorlás elől menekülve, akik közül Kanada 40 ezret fogadott be. Sopronból 1957-ben 141 erdészhallgató és 14 oktató érkezett Kanadába, ahol a Brit Kolumbiai Egyetem befogadta őket, és lehetővé tette a diákok tanulmányainak befejezését 1958 és 1961 között. A soproni erdészcsoportot a legsikeresebb emigránscsoportnak minősítette a Kanadai Bevándorlásügyi Kutatóintézet. "A soproni csoport nem esett bele a magyar átokba, mi nem lettünk oldott kéve, hűségesek maradtunk az alma materhez és Magyarországhoz" - jelentette ki Grátzer Miklós, a Soproni Alumni erdészek elnöke, a New York-i Egyetem tanára, a Nyugat-Magyarországi (Soproni) Egyetem díszdoktora. A Győr-Moson-Sopron megyei Csornáról származó Áder János elmondta: külön kérte, hogy észak-amerikai látogatását úgy szervezzék, hogy annak folyamán találkozhasson a földijeivel. Az elnök elismerését fejezte ki a soproniaknak, akik hasznos tagjaivá váltak a kanadai társadalomnak, és akiknek kulcsszerepük volt abban, hogy Kanada a saját örökségeként tekint az 1956 hagyományára.

A diákok közül - Józsa László erdőmérnök, az egyetem volt kutatójának elmondása szerint - 141-en ebben a tanintézményben diplomáztak. Az államfő az egykori soproni diákok közül nyolccal együtt ebédelt és még többen vettek részt közülük az ünnepi megemlékezésen.

Áder János a kulturális elemekkel gazdagított megemlékezésen rámutatott, hogy a Kanadában élő magyar közösségek tagjai megbecsülést vívtak ki maguknak és hazájuknak, nem véletlenül nyilvánította Kanada saját nemzeti történelmi öröksége részévé az 56-os magyarok befogadását.

"Magyarország államfőjeként ezért ezen a helyen is szeretném szívből jövő köszönetemet kifejezni Kanadának és minden itt élő magyarnak, mindenkinek, akinek személyes teljesítménye van abban, hogy a két nemzet tagjai mindig jó szívvel, megbecsüléssel és barátsággal nézhessenek egymás szemébe" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Párdány Miklós, az eseményt vendégül látó Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az intézménynek, amelyet 56-osok alapítottak, az a célja, hogy a magyar gyerekek öt vagy tíz év múlva is beszéljék az anyanyelvet. Szavai szerint az egyesület tevékenysége azt bizonyítja, hogy "igenis lehet szépen, becsülettel, pártütés nélkül is magyarnak lenni".

Az eseményen Hajdú Csaba, volt nemzetőr felidézte a forradalommal, az akkori magyar összetartással kapcsolatos személyes élményeit.

Az államfő és felesége a nap folyamán korábban, a Forest Lawn National Parkban, a vancouveri magyar közösség csaknem 100 képviselőjének jelenlétében megkoszorúzta az 56-os emlékművet. Az eseményen Ábrahám Tibor, a Magyar Diaszpóra Tanács kanadai elnöke mondott megemlékező beszédet.