Ugyan brüsszeli részről a tárgyalásokat az Európai Bizottság vezeti, de a kormányokat képviselő Tanácsban a huszonheteknek egyetértésre kell jutniuk, s az Európai Parlamentnek is döntési joga van. Ez utóbbi két intézményben a magyar elnökségre is vár a nézetek egyeztetése.

Amerikai hivatalnokok Brüsszelben utaltak arra is, hogy elindul a párbeszéd az általános adatvédelmi egyezmény kidolgozásáról, aminek célja, hogy az alapelveket rögzítsék, hiszen az amerikai és az európai rendszer számos ponton eltér egymástól. Számos uniós tagállam, így Magyarország is úgy gondolja, hogy magasabb szintű szabályozást vezetett be a tengerentúlinál, míg Washington ezzel nem ért egyet. Az amerikai diplomácia nemcsak Brüsszelben és az Európai Parlamentben lendült mozgásba, hanem a tagországok fővárosaiban is  igyekszik bemutatni adatvédelmi szabályozását.

A transzatlanti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kezelésén, a válságkezelési politikák összehangolásán, a nemzetközi fejlesztési tevékenység egyengetésén túl amerikai részről arra számítanak, hogy a magyar elnökség képes lesz vezető erővé válni például az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések taglalásában, ideértve elsősorban az ukrajnai és az iraki befektetések előmozdításában, a Nabuccót is magában foglaló déli energiafolyosó kiépítésében, vagy például a pala gáz kitermelésének fokozásában. E témakörtől pedig nem választható el az unió keleti partnereivel formálódó kapcsolat, amelyet egy budapesti májusi csúcstalálkozó helyezhet magasabb szintre.

Amerikai részről jelezték, hogy nagy figyelemmel kísérik a magyarok által is szorgalmazott uniós roma stratégia kialakítását, készek átadni a hátrányos helyzetű kisebbségek társadalmi befogadásának folyamatában szerzett tapasztalatokat. Az emberi jogok érvényesülése amerikai ügy is, a roma stratégia megfogalmazása viszont az EU feladata, de az Egyesült Államok az európai kisebbségek számára is szervezett programok révén hajlandó a maga módján hozzájárulni ehhez a munkához.