Új egyensúlyt kell kialakítani a személyiségi jogok védelme és a biztonsági okokból végzett adatgyűjtési és megfigyelési intézkedések között – jelentette be pénteki  Barack Obama az amerikai Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési és adatgyűjtési programja miatt kitört botrány után. Ahogy az amerikai elnök fogalmazott, kormányzata szeretné visszaszerezni a társadalom bizalmát, és ezért több lépcsőben reformokat indít el, amelyek célja átláthatóvá tenni, amit az NSA csinál. Először is, a Fehér Ház megpróbálja rávenni a kongresszust a 2001-es terrorizmus-ellenes törvény, a Patriot Act 2015-ös cikkelyének a megváltoztatására, amelyre hivatkozva az NSA – és éppenséggel a Fehér Ház is – amerikaiak és külföldiek millióinak az internetes kommunikációjáról szerzett meg adatokat az évek óta tartó nagyszabású megfigyelési és adatgyűjtési program, a PRISM keretében. Másodszor, Obama-adminisztráció megreformálja az ezeket az akciókat felügyelő szövetségi törvényszéket, a FISC-et, amelynek a döntéseit ezután meg lehet támadni a törvény előtt, azt pedig, ahogyan a PRISM és a többi hasonló program működik, ezután független szervezet vizsgálja felül. És ha ez nem lenne elég, az Obama-adminisztráció elrendelte azt is, hogy az NSA az interneten hozzon nyilvánosságra dokumentumokat az eddigi működéséről. „Itt az idő, hogy közszemlére tegyük az elefántot” – fogalmazott az amerikai elnök.

Obama a sajtótájékoztatón persze védte is a mundér becsületét, szerinte legalábbis az NSA-nak azok a munkatársai, akik részt vettek az adatgyűjtési és megfigyelési akcókban, a terrorizmus elleni harc miatt hazafinak számítanak, ugyanúgy – tette hozzá –, mint azok a szervezetek is, amelyek átláthatóságot követelve most a személyiségi jogok tiszteletben tartására szólítanak fel. Az NBC ezután nem átallotta megkérdezni, vajon az elnök a PRISM leleplezőjét, Edward Snowdent is hazafinak tartja-e, amire Obama így felelt: „Nem. Nem hiszem, hogy Snowden hazafi lenne.” Mint korábban többször, az amerikai elnök most is azt állította, hogy a bejelentett reformokkal ő már jóval azelőtt készen állt, hogy Snowdennek „mindent elrontva” sikerült volna világgá kürtölnie, amit a PRISM-ről tud. „Ha hinné, hogy jót tett, visszajönne bíróság elé állni” – mondta erről Obama. Ahhoz az amerikai elnök egyébként kitartóan, több kérdés után is ragaszkodott, hogy az NSA „soha semmi szín alatt” nem élne vissza a PRISM keretében megszerzett e–mailekkel, telefombeszélgetésekről szerzett információkkal és más adatokkal, amelyekből az ügynökség szerény becslések szerint is összesen 40-50 milliárdot gyűjtött össze az évek alatt. Az ezzel kapcsolatos aggályokat persze értem – fűzte hozzá a biztonság kedvéért.

Obama pénteken a sajtó előtt beszélt arról is, hogy nem Snowden volt az ok, amiért lemondta a szeptemberre kitűzött kétoldalú csúcstalálkozót orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. „Több olyan téma is van, amelyben nem értünk egyet” – mondta erről, az AP kérdésére cáfolva, hogy a szivárogtatónak adott ideiglenes oroszországi menekültstátusz miatt állt el az eszmecserétől. Mint az ameriki elnök megjegyezte, Putyin tavalyi visszatérése „hidegháborút idéző megnyilvánulásokat” hozott vissza az orosz politikába. Elmondása szerint ő ennek ellenére nem tartja „megfelelő” ötletnek, amit most sokan mondanak, hogy bojkottálni kellene a 2014-es szocsi téli olimpiát. Csak remélem, hogy a meleg és leszbikus atléták érmekkel mennek haza – jegyezte meg az amerikai elnök a Kreml melegek és leszbikusok jogait tipró intézkedéseire utalva.

Ami a sajtótjékoztatót illeti, a híre eléggé váratlanul jött, Obama tegnap vetette oda az NBC egyik riporterének, hogy tartogassa még az NSA-ról szóló kérdéseit, mert ő ma akar beszélni a sajtó előtt az ügyről. Az amerikai elnöknek ez volt az első sajtótájékoztatója április 30. óta, ami azt jelenti, hogy először válaszolt újságírók kérdésére a megfigyelési és adatgyűjtési botránnyal kapcsolatban – egy nappal azelőtt, hogy a családjával együtt elutazna Martha's Vineyardra, a hagyományos nyári vakációjára.

Snowden májusban, több ezer fénymásolt dokumentummal a hóna alatt lépett le Hawaiiról, ahol az NSA  helyi irodájának a külső munkatársa volt. Először Hongkonba, ment, ahol a Guardiannek és a Washington Postnak adott át iratokat a PRISM-ről, majd júniusban Moszkvába repült, és a seremetyjevói repülőtér tranzitjában várt, amíg meg nem kapta az ideiglenes menedékjogot az oroszoktól. Hogy most hol van, azt nem tudni, de ma volt hír, hogy az email-szolgáltatója – amelyen keresztül eddig kommunikált – lehúzta a rolót.