Abszolút többség fanyalgó magyarokkal
Szerdán Strasbourgban újabb öt évre megválasztották az Európai Bizottság élére, de csütörtökön már részt vesz az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben, aztán New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére utazik, majd Pittsburgh-be, a húszak csoportjának válságkezelő eszmecseréjére. - Ez a programom a következő hetekre - mondta az Európai Tanács, illetve az Európai Néppárt által jelölt José Manuel Barroso, aki a 736 tagú parlamentben 382 igen szavazott kapott, 219 nem és 117 tartózkodás mellett.
A menetrendet pedig azért emlegette az Európai Bizottság eddigi és leendő elnöke, mert az ír népszavazás és néhány tagállam - Németország, Lengyelország és Csehország - késlekedése miatt várakoztatott Lisszaboni Szerződés kisebb intézményi válságot is előidézett az Európai Unióban, amelynek a gazdasági krízis sokkal súlyosabb kihívásaival kellene foglalkoznia, méghozzá gyorsan és hatékonyan. S emiatt hozzá kellene látnia ugyan Barrosónak az új Bizottság összeállításához - az állam- és kormányfők javaslatai alapján persze -, de kénytelen maga is várakozó álláspontra helyezkedni.
Mint Jerzy Buzek lengyel parlamenti elnökkel tartott közös sajtóértekezletén Barroso kifejtette: meg kell várni az ír népszavazást, hogy világos legyen, a Bizottságot a Lisszaboni Szerződés alapján lehet-e összeállítani, azaz minden tagállam egy biztost küld, vagy a nizzai szerint, amely csökkenti a létszámot. Bonyolítja a helyzetet, hogy az állam- és kormányfők az íreknek megígérték az „egy ország egy biztos" elv fenntartását, ha az új szerződés érvénybe lép, mert e tekintetben eredetileg a lisszaboni is létszámcsökkentést írt elő. A hét elején, a külügyminiszterek találkozóján a svéd elnökség is úgy nyilatkozott, hogy valamennyit nyilván várni kell, de nincs B terv, azaz, ha az írek megint nemet mondanak, akkor a nizzai szerint kell eljárni, s hogy a Bizottság létszámát illetően végül is miként, arról az állam- és kormányfőknek kell dönteniük, valószínűleg az október végi csúcson. A svédek legkedvezőbb forgatókönyve szerint akkor már dönteni lehetne az EU elnökéről, külügyminiszteréről, valamint a Bizottság tagjairól. (Szerdán az európai szocialisták jelezték: igényt tartanak az elnöki posztra, ha már a Bizottság elnöke néppárti lett.)
Ám Barroso szerdán azt mondta, szerinte október végén, amikor a jelenlegi Bizottság mandátuma lejár, még nem lesz érvényben a Lisszaboni Szerződés, s amíg ez így van, a nizzai az irányadó. Vagyis mindenképpen lesz egy átmeneti időszak, s ez normál esetben is előfordulhat, mert a kinevezési és meghallgatási procedúra november végégig intézményi kérdőjelek nélkül is elhúzódhat.
– Barroso pozíciója megerősödött, vége a találgatásoknak és alkudozásoknak – mondta lapunknak szerda délután Kovács László adóügyi biztos. A lényeg: a következő Bizottság elnöke a Lisszaboni Szerződés által megkívánt abszolút többséget is megkapta, vagyis az összes képviselő, s nem csak a jelenlévők több mint felének az áldását tudhatja maga mögött, így nem merülhet fel, hogy az új szerződés érvénybe lépése után szavazzanak-e ismét róla.
Programját az utóbbi napokban Barroso többször is ismertette – erős Európát, szociális piacgazdaságot, jobban megszervezett energiaellátást, zöld, tudásalapú, versenyképes közösség kialakulását sürgeti. Régi-új szerepében első dolga az lesz, hogy csütörtökön este részt vesz az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek rendkívüli, de rövid csúcstalálkozóján, amelyen egységesíteni kellene az EU álláspontját a húszak csoportjának hóvégi pittsburghi eszmecseréje előtt a banki vezetők jövedelmének korlátozásáról, a banki tranzakciók esetleges megadóztatásáról, a válság enyhítését célzó jegybanki és állami beavatkozások megszüntetéséről, valamint a szorgalmazott koppenhágai globális klímaegyezmény finanszírozásáról.
A magyar szocialista EP képviselők tartózkodtak szerdán, mert nem értettek egyet azzal, hogy a parlament már az írországi népszavazás előtt döntött a Bizottság elnökéről. Az új Bizottságot is csak akkor támogatják, ha a baloldali értékek helyet kapnak a programban, ha kiderül, mivel foglalkozik majd az emberi jogi biztos, s hogy milyen tárcát kap a magyar biztos. A fideszes EP delegáció nevében Szájer József közölte, támogatják Barrosót, akivel azonban sok vitájuk volt, főként a magyar ügyek szerintük nem megfelelő bizottsági kezelése miatt.
