A WikiLeaks alapítóját kiadhatják Svédországnak

Elutasította szerdán a brit Legfelsőbb Bíróság Julian Assange-nak, a bizalmas amerikai diplomáciai dokumentumokat kiszivárogtató WikiLeaks alapítójának fellebbezését. Így kiadhatják Svédországnak, ahol nemi erőszakkal vádolják.

A jelenleg Nagy-Britanniában élő 40 éves ausztrál állampolgár portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.

A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt. Assange - aki nem volt jelen a szerdai tárgyalási napon - tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja.

Ügyvédei ezért azt kérték a brit Legfelsőbb Bíróságtól, hogy mondja ki a svéd hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvénytelenségét. A legfőbb brit bírói fellebbviteli fórum azonban többségi döntéssel meghozott szerdai végzésében ezt elutasította, és törvényesnek nyilvánította a svéd elfogatóparancsot.

Ez sem jelenti azonban Assange azonnali kiadatását. Az ügyvédi stábnak két hete van a további jogi lehetőségek mérlegelésére, és a BBC-nek nyilatkozó szakkommentátorok szerint Assange védői akár az egész ügy újratárgyalását is kezdeményezhetik.

Assange-t 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró bíróság már tavaly februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt tavaly november elején megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám ugyanez a bírói fórum akkor egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon. Assange ügyvédei az eljárás eddigi menete során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség az európai elfogató paranccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak.

A védők egyik fő érve szerint fennáll például annak a kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak. Assange védői megkérdőjelezték azt a svéd hatósági álláspontot is, hogy a kiadatási kérelemnek semmi köze a WikiLeaks-kiszivárogtatásokhoz.

Assange ügyvédei annak idején mindazonáltal elérték védencük szabadlábra helyezését, igaz, komoly áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (75 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font (15 millió forint) biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.