Dalia Grybauskaite döntése alapján a nemzetközi és helyi történészekből álló bizottság két külön albizottságban méri fel a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió által okozott károkat. Vilnius célja ezzel az, hogy „éles választóvonalat húzzanak a náci és a szovjet megszállók által elkövetett bűnök közé” – idézte a dekrétumot a Delfi litván hírportál, kiemelve, hogy az 1998-2007-ig létező bizottság esetében ez a különbségtétel nem volt hangsúlyos, ami miatt a Jad Vasem izraeli holokauszt-emlékközpont szót is emelt.

A keddi dokumentum aláhúzza a holokauszt jellegének és mértékének példátlan voltát, amelyhez mérhető bűn Litvániában később nem történt. A választóvonal meghúzása különös jelentőséggel bír a balti országokban, ahol megszállásként tekintenek a Szovjetunió tagállamaként eltöltött csaknem ötven évre. Épp emiatt ellentmondásos a megítélése azoknak a veteránoknak, akik a III. Birodalom oldalán, a Waffen-SS nemzeti légiósaiként harcoltak a Vörös Hadsereg ellen, s ezzel 1990 után a függetlenségért küzdő hősökké léptek elő. Mindez megnehezíti a társadalom szembenézését a helyiek közreműködésével végrehajtott holokauszttal. A kettősség miatt futott zátonyra a bizottság munkája 2007-ben: ekkor egyik tagjáról kiderült, hogy 15 évesen a szovjet partizánok oldalára állt, felvéve a harcot a nácikkal szemben. Jichák Araddal szemben nyomozás is indult a civil lakosság ellen elkövetett bűnök gyanújával, de 2008-ban az ügyet bizonyíték híján lezárták.

Grybauskaite rendelkezése a 3,5 milliós ország parlamenti választásának közepére esett, de nem valószínű, hogy hatással lenne az első forduló után még nyitott versenyre. Meglepetésre ugyan az orosz születésű milliomos vállalkozó Viktor Uszpasszkih Munkapártja (DP) vezet, a szociáldemokraták és az eddig kormányzó jobbközép Haza Szövetség-Litván Kereszténydemokraták Pártja (TS-LKD) előtt, ám listán szerzett két-három mandátumos előnye könnyen elolvadhat a 68 betöltetlen egyéni mandátumról döntő második fordulóban. Andrius Kubilius miniszterelnök szerint pártja még a legnagyobb frakcióját is adhatja a 141 fős parlamentnek, amelybe a fentiek mellett a liberálisok, a Jog és Igazságosság, az újonc Bátorság Útja és a lengyel kisebbséget képviselő párt jutott be.