Amos háromnapos látogatáson tartózkodik Maliban, és arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az országot szaggató harcok elől félmillió ember menekül, a korábban megítélt nemzetközi segélynek mindössze a fele gyűlt össze.

Maliban ötmillió embert fenyeget  az éhínség, és a humanitárius helyzet csak az érem egyik oldala: bár a márciusi puccs után Bamakóban már megalakult az egységkormány, azokat a tuaregeket, akik az ország északi részén a hatalmat korábban átvették a hatalmat az ország északi része felett, a szélsőséges iszlamisták  több nagyvárosból is kiszorították. A szélsőségesek a saría törvénykezéssel jöttek, és bálványimádás vádjával Timbuktuban és máshol is rombolni kezdték a világörökséghez tartozó mecseteket. Mivel ez utóbbi háborús bűnnek számít, a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes vizsgálatot indított a mecsetrombolások miatt.