Aggályosnak tartja a Velencei Bizottság, hogy az áprilisban elfogadott magyar alkotmány  számos részletét kétharmados többséget igénylő sarkallatos törvényekkel kívánja egyértelműsíteni a kormány. Több olyan területet is kétharmaddal kíván szabályozni a kormány, amelynek meghatározásához az egyszerű többség volna indokoltabb. A választások értelme, hogy a társadalom véleményét tükrözve álljon össze és működjön a törvényhozás, ám ez érvényét veszti, ha kétharmad nélkül, pusztán egyszerű többséggel nem lehet biztosítani az érdemi törvényalkotást.„A kulturális, vallási, politikai, társadalmi, pénzügyi politika nem betonozható be sarkalatos törvényekbe” – áll a bizottság által megfogalmazott véleményben. A testület szerint ha az alapvető elveken túl apró részletkérdéseket is csak kétharmados többség szabályozhat, úgy a demokrácia elve kérdőjeleződik meg.

Sajnálatos, hogy az túlzottan feszített ütemű alkotmányozási folyamat, beleértve annak megszavazását kevéssé volt átlázható, és nem kísérte sem társadalmi vita, sem párbeszéd a kormánytöbbség és az ellenzék között. A szervezet bízik abban, hogy a még szükséges törvények meghozatalát szélesebb körű vita előzi majd meg, bevonva abba az ellenzéki pártokat is A bizottság szerint a demokrácia működésében kockázatot jelenthet a Költségvetési Tanács  és Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése a költségvetési kérdéseket illetően, miután utóbbi ilyen ügyelben nem gyakorolhat utólagos normakontrollt.

Az alkotmány preambulumát a Velencei Bizottság nem véleményezte, ahhoz további információkra van szüksége a magyar féltől. A testülethez februárban Navracsics Tibor fordult, előzetes véleményt kérve három, az alkotmányhoz kapcsolódó kérdésben. Elfogadhatónak tartották a kormány kezdeményezését, hogy az Alkotmánybírósághoz csak olyan állampolgár fordulhasson, akit közvetlenül érint az általa kifogásolt törvény, megakadályozandó az Ab túlterhelését.Ugyanakkor már akkor sajnálatosnak tartotta az alkotmányozási folyamat gyorsaságát.

A Velencei Bizottság (Hivatalos nevén Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) 1990-ben jött létre az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére. Eredeti feladata a kelet-középeurópai országok demokratikus berendezkedésének elősegítése volt. A bizottságban 2002 óta az ET 47 tagja mellett részt vállalhatnak más országok is, így tíz további tagja van Algériától Kirgizisztánon át Chiléig. Feladata a tagok törvényeinek és törvénytervezeteinek vizsgálata, alkotmányjogi problémák elemzése, az érintett ország hozzájárulásával vagy az ET parlamenti közgyűlésének kezdeményezésére. Az üléseket – innen a testület közkeletű neve – Velencében tartják.

A velencei bizottság tanácsai nem kötelezik semmire az országokat, ám az államok legtöbbször megfogadják azokat. A szervezet az alkotmányt előkészítő tagállam, az Európa Tanács vagy más, vele együttműködő nemzetközi szervezet felkérésére is készíthet véleményeket. A folyamat során ellátogat a vizsgált országba, ahol találkozik az alkotmányozási, törvényhozási folyamat résztvevőivel.