A tárcavezető az ATV Szabad szemmel című vasárnapi műsorában úgy nyilatkozott, a Velencei Bizottság (VB) "hivatalos álláspontját csak hivatalos formában lehet elfogadni, a bizottság egészének a részvételével". A "non paper" azonban csak egy "közbenső" dokumentum - mutatott rá.

A külügyminiszter arra a sajtóértesülésre reagált, amely szerint a bizottsággal egyeztetve "öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt" fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a VB, a kifogást pedig úgynevezett "non paper" útján közölték.

Martonyi János arról is beszélt, hogy a hétfőn Frankfurtban kezdődő ötoldalú egyeztetés a jegybanktörvényről egy szakértői konzultáció, így a magyar delegációban a Nemzetgazdasági Minisztérium egy főosztályvezetője és a Külügyminisztérium egy munkatársa is képviseli az országot. Az esemény lényeges ugyan, de nem ettől függnek a hiteltárgyalások megkezdésének feltételei - fűzte hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, az Európai Bizottság kezében van a döntés, hogy melyek lesznek a feltételek, és hogy elegendőnek ítélik-e a magyar kormány eddigi lépéseit vagy további feltételeket támasztanak. Nem lehet tudni, hogy szerdai ülésükön a biztosok döntésre jutnak-e Magyarország ügyében, vagy esetleg egy héttel későbbre halasztják a kérdést - mondta, hozzátéve: Magyarországnak az a fontos, hogy "minden körülmények között" meginduljanak a tárgyalások.

Úgy fogalmazott, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tárgyalások megkezdéséhez politikai feltételeket szabna, az "nagyon nagy fordulatot jelentene" a szervezet gyakorlatában, hiszen az IMF nem azért jött létre, hogy "egy hiteligénylő országnak a belső politikai rendszerét vizsgálja". A bizottságot illetően pedig úgy vélekedett, az uniós intézménynek vannak más eszközei is a politikai feltételek érvényesítésére, erre nem biztos, hogy a hitelmegállapodás a megfelelő módszer, a kötelezettségszegési eljárás például alkalmasabb lehet.

Martonyi János szerint ha a bizottság nem fogadja el a kormány válaszát a kötelezettségszegési eljárásokban, dönthet úgy, hogy az ügyet "a hiteltárgyalások feltételének tekinti". Ezzel azonban átlépne egy határt, aminek "komoly következményei" lennének az európai integráció jogrendszerének működésére - fogalmazott. Úgy látja, az lenne a "természetes megoldás", ha a bizottság nem tekintené ezeket a kérdéseket a hiteltárgyalások előfeltételének.

Ha a bizottság úgy határoz, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, mert nem fogadja el a magyar álláspontot, még egy-másfél évig is elhúzódhat az eljárás - hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: ha így is történne, remélhetőleg ez nem lenne akadálya a hiteltárgyalások elkezdésének.

A külügyminiszter a kormányban várható változásokról feltett kérdésre azt mondta, "soha nem volt arról szó, hogy én ezt a posztot mennyi időre vállalom", és addig marad a tárcája élén, amíg szükség van rá.