Az Európai Unió állam- és kormányfőinek jövő heti brüsszeli csúcstalálkozóját készíti elő a maga részéről az Európai Parlament, amely a szokás szerint Strasburgban ülésezik. A képviselők kifejtik véleményüket az Európai Bizottság által meghirdetett gazdaságélénkítési elképzelésekről, de a szocialisták például úgy vélik, hogy a nemzeti törekvéseket össze kell hangolni, máskülönben több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.

A pénzügyi szabályozásra és felügyeletre kidolgozott javaslatok is élénk vita tárgyát képezik. Akárcsak az a szándék, hogy a Bizottság gyorsítsa fel a regionális alapokban lévő pénzek felhasználását, gyorsabban döntsön a beruházások előrehozataláról, s mihamarabb engedélyezze azokat. Barroso bizottsági elnök gyakorta említi jó példaként azt a döntést, hogy az új tagországok előbb juthatnak hozzá a jelenlegi, 2013-ig tartó költségvetési időszakban számukra jóváhagyott pénzekhez. Magyarország például egymilliárd eurót kaphat meg így hamarabb, ám Gyurcsány Ferenc kormányfő nemrégiben Brüsszelben mondta el Barrosónak, hogy a döntéshozatalt változatlanul nagyon lassúnak tartja.

A másik fontos téma a hétfőn koraeste kezdődött és csütörtökön záruló ülésszakon, hogyan lehetne akadályozni a munkanélküliség növekedését, megőrizni, növelni a foglalkoztatást. Ide sorolható az a jelentés is, amelyet a szocialista Kósáné Kovács Magda készített a romák szociális helyzetéről, amelyről kedden szavaz a parlament. A magyar képviselő szerint a kelet-európai rendszerváltások vesztesei lettek a romák, akiknek beillesztésére, oktatására, foglalkoztathatóságára hatékony, célzott uniós programokat kellene kidolgozni. A jelentés szorgalmazza például, hogy az uniós tagországok minél több romát állítsanak közszolgálatba.

A válság elemi erővel irányította a figyelmet az európai kisvállalkozásokra, amelyeknek teljesítménye elmarad az amerikaiaké mögött. A szocialista Herczog Edit a kisvállalkozási törvény előterjesztője, s a tervezetről szintén kedden szavaznak a képviselők. A cél az, hogy valóban kötelező erejű szöveget fogadjanak el, vagyis a tagállamok ültessék át saját joganyagukba. Minthogy az EP a lisszaboni versenyképességi stratégiával is foglalkozik, Herczog szerint ebben is kiemelt helyet kell kapniuk a kisvállalkozásoknak.

A magyar néppárti képviselőkre is tevékeny hét vár, hiszen a költségvetési bizottság nevében Surján László a jövő évi uniós büdzsé prioritásait ismerteti, különös tekintettel természetesen a válságkezelésre, s a foglalkoztatási témák kidolgozásából Őry Csaba is kivette részét.

Az ülésszak második felére esik a bővítési jelentések vitája. A Bizottság már közzétette értékelését az unióba igyekvő országok teljesítményéről, s egyelőre Horvátországnak van esélye rá, hogy az idén lezárja a tárgyalásokat, ám egyelőre nehéz megítélni, miként lehetne meggyőzni Szlovéniát, hogy adja fel ellenállását, s fogadja el az uniós közvetítői kísérleteket. A képviselők áttekintik a keleti szomszédságpolitika fejlesztésére a Bizottság által javasolt ötleteket. Az EU Ukrajnának, Moldovának, Azerbajdzsánnak, Örményországnak, Grúziának, és reményei szerint Belarusznak kínál „személyre szabott" közeledési tervet, tagsági kilátás nélkül. A válságban azonban nehéz a pénzforrásokat megtalálni ehhez a programhoz, s ezen már nagy vita bontakozott ki a külügyminiszterek minapi találkozóján is.