A magyarországi médiaállapotokat idézi az a kirúgási hullám, amely elérte a vajdasági magyar médiát is: a bécsi székhelyű Dél- és Kelet-európai Médiaszövetség (SEEMO) legalábbis nemrég külön közleményben sérelmezte, hogy június 22-én Pressburger Csabát, az egyedüli magyar napilap, a Magyar Szó főszerkesztőjét, szeptember 17-én pedig Mihók Rudolfot, a Szabadkán működő Pannon RTV igazgatóját menesztették – a SEEMO szerint pártérdekből.

Bár Mihók leváltását a Pannon RTV működtetője, a Pannónia Alap egy augusztus 20-án történt közvetítési malőrrel indokolta, miután a televízió-igazgató rossz döntése miatt egy időre megszakadt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Palicson rendezett Szent István-napi ünnepség sugárzása. A Pannónia Alapot – ahogy a napilapot kiadó Magyar Szó Kft-t is – az országos önkormányzatként a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tartja fenn; ennek több tagja szerepet vállal a most kormányon lévő VMSZ-ben is.

A malőr után Mihók egyébként azonnal beadta a felmondását, amit nem sokkal később azonban már vissza is vont, mert a szerb Telekom utólag elismerte, hogy a bérelt vonalhoz tartozó felszerelés meghibásodásából szakadt meg az ünnepi közvetítés. Korhecz Tamás MNT-elnök elmondása szerint a Pannónia Alap közgyűlése egyhangúlag szavazott Mihók menesztése mellett. „Igaz, hogy műszaki problémák miatt állt be zavar, az azonban, hogy a közvetítés összeomlott, annak is a következménye, hogy az igazgató magára vállalta annak kockázatát, hogy a műszak vonatkozásában ismert veszély bekövetkezzen” – érvelt korábban a politikus, hozzátéve, Mihókkal szemben a rossz döntésén kívül más vád nem merült fel.

Mihók egy ettől homlokegyenest eltérő forgatókönyvvel állt elő a történtekről. Szerinte a közvetítési hiba egyszerűen csak ürügy a félreállításra, a valódi ok pedig az, hogy egy személyi kérdés miatt összerúgta a port Lovas Ildikóval, az MNT kulturális főtanácsadójával. A televízió-igazgató leváltása után keserű kirohanást intézett a VMSZ és holdudvara ellen: azt állítja, viszonya akkor fordult hűvösre Lovassal, amikor a kulturális főtanácsadó le akarta váltani televízió megbízott főszerkesztőjét, ám ő igazgatóként kitartott Szabó-Hangya Teréz mellett, így elveszítette nemcsak az MNT, hanem a párt bizalmát is. „A háttérből ármánnyal és fondorlattal irányító, a teljes vajdasági magyar közéletre rátelepedő szürke eminenciás létezése nyílt titok, amit csak a hallgatási összeesküvéssé torzuló – de önmagában legitim és emberileg érthető – intézmény- és egzisztencia-féltés tart kimondatlanul. Ahogy azt a tényt is, hogy Lovas Ildikó ilyen mértékű közösségbomlasztó térnyerését Pásztor István (a VMSZ elnöke – a szerk.) tette és teszi lehetővé, ami a leginkább felelőssé minősíti őt ebben a történetben, ahol a Pannon RTV csupán egy mozaikkocka” – írja Mihók a vajdasági magyar médiában uralkodó közhangulatról. Az általa emlegetett bizalom fél évvel korábban még meglehetett, ugyanis ötéves mandátumot kapott a Pannon TV igazgatói székében.

Amint a SEEMO közleménye is tanúsítja, a magyar belviszályra már külföldön is felkapták a fejüket. Az újságíró-szervezet kommentárja szerint bár az MNT-nek a magyar érdekeket kellene képviselnie, inkább pártszempontok érvényesítésével foglalkozik. (A közlemény emlékeztet, hogy Pressburgert júniusi távozása előtt azért bírálták, mert a Magyar Szó „nem megfelelő” tudósításokat közölt „bizonyos pártok” sajtótájékoztatóiról.) Oliver Vujicic SEEMO-főtitkár emiatt még azt is megpendítette, hogy „újra kellene gondolni” a nemzeti tanácsok szerepét a kisebbségi média támogatásában, de utalt erre korábban is két szerb szervezet, a Független Újságírók Szövetsége (NUNS) és a Vajdasági Újságíró-szövetség (NDNV) is. Azt állítják, az MNT kötelezettségei annak ellenére sem világosak, hogy ő tartja fenn a vajdasági magyar médiát.