A tizenháromezer lányanya nem érdekli a kormányt
A szexuális és reprodukciós jogok elválaszthatatlanok az általános emberi jogoktól – tisztázta bevezetőjében Iustina Ionescu emberi jogi szakértő, az Euroregional Center for Public Initiatives (ECPI) jogásza, konkrét példákkal és adatokkal támasztva alá kijelentését. Abból kell kiindulni – mondta –, hogy a nőknek joguk van eldönteni, mikor és hány gyereket vállalnak. Az elvinek tűnő döntés nagyon is „konkrét” következményekkel jár. Meghatározza a nők későbbi hozzáférését a munkapiachoz, adott esetben behatárolja a szakmai fejlődésüket. Egy korai terhesség hátrányos megkülönböztetéshez, sok esetben örökös szegénységhez vezet.
Csak tavaly közel 13 ezer tinédzser vált anyává, 619 a 15. életévét sem töltötte be. – Az állam köteles elébe menni az ilyen helyzeteknek, egyrészt a korai terhesség megelőzése, másrészt a lányanyák támogatása révén – bizonygatta a jogász. Az állam feladata lenne az is, hogy megvizsgálja, miért négyszer nagyobb Romániában a méhnyakrák előfordulási aránya, mint általában az Európai Unióban. Hasonló a helyzet a születés körüli elhalálozásokkal, ráadásul az egészségügyi minisztérium saját adatai szerint az esetek mintegy felében nem is vizsgálták az okokat.
A helyzet súlyosságára való tekintettel ez év júniusában, az emberi jogok időszakos felülvizsgálata (Universal Periodic Review) keretében, Románia holland javaslatra vállalta egy országos stratégia kidolgozását a szexuális és reprodukciós jogok javítása érdekében, akárcsak a szexuális nevelés kötelezővé tételét az iskolákban. Iustina Ionescu szerint az érdekelt civil szervezetek azóta várják a fejleményeket. A kabinet érdeklődését mutatja, hogy az egészségügyi minisztérium képviselője a keddi találkozó előtt húsz perccel lemondta a részvételét.
Matthijs van Bonzel nagykövet rámutatott: Hollandia kidolgozta a saját megoldásait a prostitúció, az abortusz vagy a drogok kérdésére, de minden társadalomnak magának kell megtalálnia a maga kompromisszumait. A lényeg, hogy a tinédzserek rendelkezzenek a megfelelő tudással, hogy megvédjék magukat és olyan felnőtté váljanak, aki élni tud az egészséghez kötődő jogaival.
Koo Borbála, az elérhető fogamzásgátlásért és szexuális nevelésért küzdő SECS civil szervezet ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet: amikor szóba kerül a kötelező iskolai szexuális nevelés, az oktatási tárca úgy hivatkozik a tantervek túlzsúfoltságára, „mintha azokat amúgy a védelmi minisztérium dolgozná ki”. Elmondta, hogy 2004-től létezett egy stratégia, amelynek révén 2008-ra 14-ről közel 39 százalékra nőtt a fogamzásgátlót használó nők aránya. Ennek ellenére 2011-ben a programot leállították, azóta megszűnt a finanszírozása is – ecsetelte.
Kérdésünkre az igazgató felhívta a figyelmet: a nők helyzete ma egyes „jogfosztó tendenciák” miatt is rosszabbnak mondható. – Tavaly került a parlament elé egy törvénytervezet, amely pszichológus pecsétjéhez kötné például az abortuszt. Ötven képviselő írta alá. Romániában is egyre többen akarják rákényszeríteni másokra a saját életfelfogásukat, akárcsak Magyarországon – fogalmazott.
Rendkívül nehézkes a már törvénybe iktatott jogok alkalmazása is. Ionescu példaként hozta fel egy HIV-fertőzött nő esetét, akinek perelnie kellett a kórházzal, mert nem akartak rajta császármetszést végrehajtani, miközben éppen ezzel lehet elkerülni a kisbaba megfertőzését.
