A fiatalabb fivér még menekülőben van, de az ő internetes bejegyzései tartalmazzák a legtöbb utalást arra, hogy a testvérek esetleg kapcsolatban állhattak szélsőséges iszlamista csoportokkal. Miután elhagyta Csecsenföldet, a Carnajev család a kilencvenes években Mahacskalában, Dagesztán fővárosában élt. Dzsohár Carnajev egy itteni iskolát is megjelölt a VKontakte orosz közösségi szájton, mint korábbi tanulmányainak színhelyét. Az iskola életében az orosz Interfax szerint nem hagyott mély nyomot a fiú.

Mahacskalából Carnajevék 2001-ben Kazahsztánba költöztek, és onnan utaztak az Egyesült Államokba. Hogy hány éve tartózkodnak ott – erről ellentmondásosak a források. Mindenesetre mindkettőjüknek volt hivatalos tartózkodási engedélye és Massachusetts állam hatóságai által kiadott jogosítványa. Az orosz Newsru.com úgy tudja, hogy 2002-ben érkeztek rokonaikhoz az Egyesült Államokba. Dzsohar elvégezte a Bostonhoz közeli Cambridge-ben a helyi középiskolát, és elnyert egy 2500 dolláros ösztöndíjat is. Mindketten felsőfokú tanulmányokat folytattak. Apjuk, akit Oroszországban értek utol, úgy tudta, hogy a fiatalabb gyerek orvosi tanulmányokat folytat, és nyáron készült a szülőket meglátogatni.

Tamerlan versenyszerűen bokszolt, öccse birkózott. A báty egyik edzőpartnere a New York Daily Newsnak elmondta, Tamerlan furcsa, arrogáns ember volt, aki katonai bakancsban járt az edzésekre, és folyton lekicsinyelte az ellenfeleit. A TPM portál egy autószerelőt szólaltatott meg, aki szerint Dzsohar a bostoni maratonon három halálos áldozatot követelő merénylet másnapján, kedden elment hozzá átvenni egy megjavított kocsit, és közben nagyon feszültnek tűnt. Csak azt hajtogatta, hogy csináljuk, gyerünk már. Úgy vitte el a kocsit, hogy rajta sem volt a hátsó lökhárító” – mesélte az autószerelő.

A WBZ Boston televíziócsatorna Dzsohar évfolyamtársait bírta rá arra, hogy beszéljenek. A két diák elmondása szerint a 19 éves férfi csendes, magának való alak volt, aki ritkán szólalt meg anélkül, hogy először ő lett volna az, akihez hozzászólnak. Állítólag sokat futballozott és rengeteg füvet szívott; a két nyilatkozó évfolyamtárs szerint Dzsohar a merényletet el sem lett volna képes követni anélkül, hogy előtte be ne szívott volna. Kiderült róla az is, hogy majdnem két éven át életmentőként dolgozott a Harvardon.

Az orosz interneten olvasható, hogy a fivérek „katonai kiképzést kaptak”. Mások csak arról tudnak, hogy tíz napot töltöttek korábban Törökországban. Dzsohar magáról azt vallja a VKontakte oldalán, hogy muzulmán, valamint hogy érdeklődése kiterjed mindenre, ami kapcsolatban van Csecsenfölddel. Azt írja, beszéli a csecsen nyelvet. Fő célja: pénz és karrier. A rendőrökkel folytatott tűzharcban elesett Tamerlannak is megtalálták egy olyan bejegyzését a YouTube-on, amely alapján feltételezik, kapcsolatban állt egy szervezettel, amely az al-Kaida körébe tartozott. Tegnap arról is olvasni lehetett, hogy az idősebb fiú testén mártír-övet viselt. (A szubkultúrában sahidnak, azaz mártírnak nevezik az öngyilkossággal tömeggyilkosságot végrehajtókat.)

A testvéreknek az orosz hírügynökség által megszólaltatott apja egyébként azt mondta: meggyőződése, hogy a fiát az amerikai titkosszolgálatok ejtették csapdába. Kisebbik fia „angyal” – állította. A Bostonban élő nagybácsi szerint a fiúk nem méltók az életre. A rokon többször felszólította Dzsohárt, hogy adja meg magát.

A csecsenek eddig elsősorban Oroszország peremvidékein, illetve Moszkvában hajtottak végre gyilkos merényleteket. A csecsen emigráció fő központja az Öböl-államokban, Törökországban és Lengyelországban vannak. Sok emigráns csecsen él Nyugat-Európában és az USA-ban is. Az, hogy a Carnajev fiúkat mikor kapcsolták be valamilyen szélsőséges terrorista hálózatba, egyelőre nem ismert. Az sem világos, hogy csecsen nacionalistaként, vagy az al-Kaida nevében léptek fel. Tény azonban, hogy csecsen harcosok felbukkannak Szíriában és Afganisztánban is.