„A közelmúltban három kutatás is azt mutatta ki, hogy a tanárok gyakorlatilag nincsenek hatással diákjaik politikai nézeteire és ideológiai beállítottságára” – olvassuk Patricia Cohen tollából a New York Timesban.

A konzervatívok réges-régi panasza az Egyesült Államokban, hogy az egyetemi oktatók között szinte minden szakon többségben vannak a liberális (baloldali) beállítottságúak. Van rá tudományos magyarázat is, hogy miért: mint Friedrich Hayek jó fél évszázada megírta, akik bíznak a piacban, azok a piacon helyezkednek el, akik pedig nem, azok közül kerülnek ki az egyetemi oktatók és kutatók. Hayek követői ezt megtoldották azzal, hogy az egyetemek maguk is az állami újraelosztás haszonélvezői, s már csak ezért is természetes, hogy oktatóik között nem a szabadpiac hívei vannak többségben. Márpedig a baloldaliak egyúttal az állami újraelosztás hívei is, a konzervatívok táborában viszont a piacpárti libertarizmus az uralkodó áramlat.

Patricia Cohen szerint meggyőző tudományos cáfolat van arra a konzervatív panaszra, miszerint az egyetemek liberális professzorai politikai átnevelésnek vetik alá diákjaikat. Márpedig ez az elterjedt nézet tovább szította a kultúrharc tüzét, olyannyira, hogy egyes államokban a törvényhozás kötelezte az egyetemeket az „ideológiai sokszínűség” megvalósítására, és évente jelentéseket követelt tőlük arról, hogy mit értek el e téren.

Egy friss tanulmánykötet tényanyaga cáfolja, hogy a diákok a tanáraik ideológiai járszalagján haladnának. A három szerző egyike, Jeremy D. Mayer politológus professzor képzelgésnek minősíti az ilyen nézeteket. Szerinte tizenöt éves kor felett igen nehéz valakit a kívánt ideológia mellé állítani. Kutatásai arra mutatnak, hogy a legfontosabb indíttatás a családtól jön, azt követi a média és a társak hatása, a tanároké pedig csak a legutolsók között szerepel.

Az Amerikai Politikatudományi Társaság folyóirata, a Science and Politics jövő áprilisban jelentet meg egy tanulmányt Matthew Woessner és April Kelly-Woessner tollából, s ebből is az derül ki, hogy semmi sem bizonyítja a tanároknak a diákokra gyakorolt ideológiai hatását. A folyóirat őszi száma 7000 diákra és 38 felsőoktatási intézményre kiterjedő vizsgálat eredményét is közli. A szerzők szerint a diákok ideológiai beállítottsága többnyire nem változik az első három egyetemi év alatt, s ha mégis, akkor a változás más okoknak tudható be.

Lee Fritschler professzor, az elsőként említett tanulmánykötet szerzőinek egyike szerint egyáltalán nem az a baj, hogy a professzorok teletömik a diákok fejét a maguk politikai rögeszméivel, hanem hogy éppenséggel kerülik a politikai témákat. Az elfogultság vádja olyannyira óvatossá teszi őket, hogy ma már egyáltalán nem vitatják meg diákjaikkal az aktuális közügyeket. Fritschler szerint nemhogy sok a politika az oktatásban, inkább kevés.