A tálibok nem akarják a hatalmat

A külföldi erők kivonulása után a cél egy iszlám alapokon nyugvó kormány, amelyben mindenki benne van. A harcot ettől függetlenül nem adják fel.

Azután, hogy a NATO-erők jövőre kivonulnak Afganisztánból, a tálibok nem akarják majd magukhoz ragadni a hatalmat – ígérte meg a szélsőséges iszlamista mozgalom legfőbb vezetője, Mohamed Omár molla kedden a ramadánt lezáró ünnepre, az íd al-fitre időzített nyilatkozatában. A rejtőzködő tálib vezér üzenetét – amely a szakértők szerint valóban tőle származik – a szélsőségesek e-mailen elküldték a világsajtónak is: ebben az öt oldalnyi szövegben Omár molla azt állítja, mozgalmának nincsenek egyeduralmi törekvései, egy „iszlám alapokon nyugvó” egységkormányt szeretne látni Afganisztánban, olyat, amelyben mindenki benne van. Választásokra ettől függetlenül Omár molla szerint nincs szükség; jövőre a közép-ázsiai országban kulcsjelentőségű megméretéseket tartanak, új parlament és új elnök is lesz, de minderről a tálibok első embere lenézően beszél. Mint írja, úgyis „szemfényvesztő játék” az egész, amelynek a kimenetele „de facto” Washingtonban dől el. Bár ő maga hajlik a párbeszédre, a harcot a megszálló ISAF-erők ellen a tálibok nem adják fel, a tárgyalások célja csak az, hogy véget vessen a megszálló erők jelenlétének Afganisztánban. A NATO afganisztáni missziójának, az ISAF-nak az erői jövőre vonulnak ki, addig a biztonsági feladatokat fokozatosan az afgán hadseregnek és az afgán rendőröknek kell átvenniük. Katonából jelenleg 195 ezer katona, rendőrből 157 ezer van Afganisztánban; Omár molla kedden őket is arra szólította fel, hogy fogjanak fegyvert az ISAF-erők ellen.

Mahamed Omár molla képe tavaylelőtt a Tolonews afganisztáni hírtelevízió honlapján
The Tolonews website runs a story on its front page reporting about news of the death of Taliban leader Mullah Mohammad Omar in Kabul May 23, 2011. The Afghan Taliban rejected as "propaganda" on Monday unsourced media reports that their reclusive leader, Mullah Omar, had been killed in Pakistan, saying he was alive and in Afghanistan and vowing to continue their insurgency. Security officials in Pakistan and diplomats, U.S. military commanders and government officials in Afghanistan all cast doubt on reports that Omar, one of the most-wanted men in the world, had been killed while travelling between Quetta and North Waziristan in Pakistan. REUTERS/Ahmad Masood (AFGHANISTAN - Tags: POLITICS MEDIA)

Omár molla a tálib rezsim elűzése, 2001 októbere óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, a hasonló, íd al-fitr előtti beszédeken kívül pedig nemigen hallat magáról. Sokat a titkosszolgálatok sem tudnak róla, de a közkeletű gyanú szerint a tálibok vezére Pakisztánban Kvettában él a helyi titkosszolgálat, az ISI védelme alatt. Az erről szóló információkat az iszlámábádi hatóságok időről időre cáfolják. Személyleírás után Omár mollát megtalálni egyébként nem lenne nehéz: ötven körüli, hórihorgas, férfi, fekete szakállal, a jobb szemére vak. (Ezt a sérülést egy szovjet repesznek köszönheti, amely 1987-ben, Argandab ostromakor találta el.)

Ami a tálibokat illeti, Omár molla a mozgalmát 1994-ben indította útnak, és bár eleinte mindössze ötven híve volt a szűk pátriájában, a Kandahár tartománybeli Szingeszárban alapított medreszében, alig két év alatt több százezer ember állt mögé. Kabult a tálibok 1996 szeptemberében foglalták el, egy évvel később pedig Afganisztáni Iszlám Emirátus néven kikiáltották a saját országukat. Ezt a világon mindössze Szaúd-Arábia, Pakisztán és az Egyesült Arab Emirátusok ismerte el hivatalosan, a tálibok ugyanis az iszlám törvénykezésre, a saríára hivatkozva a végletekig korlátozták az emberi jogokat. Uralmukat a 9/11 utáni NATO-offenzíváig minden területen brutalitás fémjelezte a zene betiltásától a nyilvános kivégzésekig. Ékesszóló példája volt ennek az uralomnak az akkori afgán elnök, Mohamed Nadzsibullah halála, akit a tálibok kasztráltak, a testét egy teherautóhoz kötve végighurcolták Kabulon, majd felkötötték egy lámpaoszlopra. Maga Omár molla egyébként állítólag visszahúzódó, mélyen hívő ember – a tálib rezsim uralma alatti öt évben, 1996 és 2001 között mindössze kétszer járt Kabulban.

Mostani nyilatkozatának Afganisztán jövője szempontjából még nagy jelentősége lehet, sokan attól tartanak, hogy az ISAF-erők kivonulása után az ország újra anarchiába süllyed, a tálibok pedig megdöntik a kabuli kormányt. Hogy ezt Afganisztán elkerülje – és ahogy a rossznyelvek mondják, a jelenlegi elnök, Hamid Karzai megússza Nadzsibullah sorsát –, az Egyesült Államok néhány hónapja közvetlen tárgyalásokat kezdett a tálibokkal, akik Katarban nyitottak irodát. Eredmény egyelőre nincs, már csak azért sem, mert az amerikaiak elfelejtettek szólni Karzainak a párbeszédről, amivel az afgán elnököt nyilván sikerült vérig sérteniük. Ahogy azzal is, hogy egy olyan képviselettel álltak szóba, amely az 1996 és 2001 közötti ország nevét (Afganisztáni Iszlám Emirátus) viseli. A tálibokat ez a szövetségesi perpatvar láthatóan szórakoztatja, Omár mollának legalábbis kiváló ürügy volt arra, hogy a keddi levelében ezt tegye felelőssé a párbeszéd eddigi kudarcáért.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.