Ciki lehet a tálibok második embere Iszlámábádnak
Amerikai hírszerzési információk alapján mozdultak rá a pakisztáni katonai titkosszolgálat (ISI) emberei arra a rejtekhelyre Karacsiban, ahol végül is elfogták az afgán tálibok vezetőségének második emberét, Abdul Ghani Baradar mollát január végén. A New York Times szerint az amerikaiak és a pakisztániak eredetileg nem is tudták, milyen nagy halat fognak el, csak a letartóztatottak személyazonosságának megerősítése közben derült ki, mekkora szerencséjük volt. Emiatt erősen kétséges, hogy Baradar elfogását valóban a pakisztáni hadsereg és az ISI eddigi politikájának átalakulásaként, s az amerikaiakkal való tudatosan szorosabb együttműködésként lehetne értékelni - ahogy azt az elmúlt napokban a nyugati sajtó lelkesen tette.
A New York Times szerint a tálibok afganisztáni gerillaharcát irányító Baradar elfogása után az ISI ügynökei keményen korlátozták az amerikaiak hozzáférését az új fogolyhoz: a CIA ügynökei két hétig ki sem kérdezhették. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a pakisztáni katonai titkosszolgálat bizonyítani akarta szuverenitását és hozzáértését. Másrészt, ahogy Bruce Riedel szakértő vélekedett a New York-i lapban, meglehet, a pakisztániak megijedtek attól, hogy Baradar az ISI-re terhelőt mond majd az amerikaiaknak. A pakisztáni ISI ugyanis évtizedek óta kapcsolatot tart fent a tálibokkal, akiket eredetileg a Szovjetunió elleni harcra használtak fel, majd arra, hogy stabil háttérországot biztosítsanak az Indiától rettegő Pakisztánnak. A tálibok és az ISI egyes elemi közötti kapcsolat - az amerikaiak szerint - még mindig fenn áll.
Egyelőre nem tudni, mi az amerikaiak célja Baradar kihallgatása során. Meglehet, hogy megpróbálják elfogni Omar mollát, a tálibok félszemű vezetőjét, és a mozgalom vezető testületének, a kvettai súrának többi tagját. De az is lehet, hogy Baradart közvetítőként, a tálibokkal folytatandó tárgyalásokhoz akarják felhasználni.
Mindenesetre Baradar letartóztatása után elfogták Pakisztánban Abdul Salam mollát, az afganisztáni Kunduz tartomány tálib vezetőjét, és Mohammad mollát, a tálibok vezetőjét Baghlan tartományban, ahol a magyar tartományi fejlesztési csoport (PRT) is működik. A Spiegel hetilap egyenesen Németország első számú ellenségeként jellemezte a most elfogott Abdul Salamot, aki Mohammed mollával együtt állítólag felelős azért, hogy az elmúlt évben a tálibok az ország addig biztonságosabbnak hitt, német parancsnokság alá tartozó északi felében is komoly erővé váltak. A két férfi egyébként „árnyék-kormányzóként" is működött Kunduzban és Baghlanban, ahol saját igazságszolgáltatást hoztak létre, párhuzamosan az afgán kormányzat gyenge, korrupt közhivatalai mellett. Az, hogy őket is Pakisztánban fogták el, megerősíti, hogy az ázsiai országot az afgán tálibok gond nélkül tudták hátországként használni - ezt az iszlámábádi hatóságok eddig tagadták.
A Washington Post mindemellett új, magas szintű együttműködésről ír a pakisztáni és az amerikai titkosszolgálatok között. Iszlámábád megengedte, hogy amerikai hírszerzők ügynököket és irodát tartsanak fenn a 16 milliós Karacsiban, ahová az amerikai pilóta nélküli bombázók által egyre inkább fenyegetett Kvettából elkezdtek áttelepülni a tálib vezetők. Az új felállás szerint az amerikaiak gyűjtik be az adatokat és a pakisztániak hajtják végre az akciókat. Az egész nyilván nagyon kínos a pakisztáni vezetésnek, hiszen az országban gyűlölik az Egyesült Államokat, és mindenféle együttműködés Amerikával népszerűtlen. Ami azonban mégis arra utalhat, hogy a pakisztáni hadsereg belátta, nem érdemes kizárólag a tálibokra támaszkodniuk Afganisztánban, az, hogy Ashfaq Kiyani vezérkari főnök felajánlotta, segítenének az afgán hadsereg kiképzésében.
A pakisztáni belügyminiszter, Rahman Malik mindenesetre továbbra is keményen fogalmaz. A Dawn pakisztáni napilap szerint, azt közölte, hogy a három magas rangú tálib foglyot nem adják át az Egyesült Államoknak, hanem ha megbizonyosodnak felőle, hogy nem vétettek a pakisztáni törvények ellen, akkor majd Afganisztánba szállítják őket vissza.
Sikerként könyvelheti el Washington azt is, hogy egy pilóta nélküli bombázó támadásában meghalt Mohamed Hakkani, a hetvenes éveiben járó, a tálibokkal szövetséges hadúr, Sirajuddin Hakkani fia Pakisztánban. A Hakkani-csoport a pakisztáni határ mentén aktív és okozott fejtörést elsősorban az amerikaiak csapatoknak. A Hakkani-hálózatot gyanúsítják azzal, hogy köze volt a kelet-afganisztáni támaszponton, hét CIA-ügynök életét kioltó merénylet végrehajtásához tavaly decemberben. Mohamed a pakisztáni sajtó szerint ugyan nem volt aktív tagja a hálózatnak, de otthona fontos rejtekhelyül szolgált.
