A tábornok ötven árnyalata
Zárt ajtók mögött, de minden valószínűség szerint kínos pillanatokat élt át David Petraeus pénteken Washingtonban. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának elvileg csak azokra a kérdésekre kellett válaszolnia, amelyeket a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus ellen végrehajtott szeptemberi támadással kapcsolatban szegeztek neki a kongresszus és a szenátus hírszerzési bizottságának egymást követő ülésén, az azonban borítékolható, hogy sikamlós ügyekről is faggatták a négycsillagos tábornokot, az afganisztáni NATO-misszió egykori főparancsnokát. Így például arról a házasságtörő viszonyról, amelyet a nős Petraeus életrajzírójával, Paula Broadwell-lel folytatott, az együtt töltött hónapok alatt egymással váltott több ezer e-mailről, arról, hogy szeretője volt az egész botrányt kirobbantó Jill Kelley, és főleg, hogy a két hölgy jutott-e szigorúan titkosnak minősített információkhoz.
Ez utóbbiról Petraeus azt állítja, hogy nem, de az biztos, hogy az affér volt az, amiért távozni kényszerült a CIA éléről, miután Kelley az FBI-nál zaklatásért feljelentette Broadwellt. Hétfő óta az FBI többször átkutatta az életrajzíró lakását Észak-Karolinában, rengeteg bizonyítékot gyűjtve a viszonyukról. Azt mind a ketten tagadják, hogy nemzetbiztonsági információk illetéktelen kezekbe kerültek volna, Petraeus pedig leszögezte, hogy a lemondásában a bengázi támadás nem játszott szerepet.
Az amerikai konzulátust a 2001-es terrortámadások évfordulóján, szeptember 11-én érte halálos támadás: Bengáziban Christopher Stevens nagykövet mellett három másik diplomata is életét vesztette. Akörül máig sűrű a homály, hogy a szélsőségesek egyáltalán hogyan támadhattak: kiderült, hogy jelentős biztonsági mulasztások előzték meg az incidenst – többek között, hogy az amerikai külügyminisztérium a füle botját se mozgatta, amikor fejlesztési támogatást kértek tőle –, de nem világos az sem, hogy mi volt a bengázi támadás kiváltó oka. Washingtonban először úgy vélték, hogy egy Mohamed-ellenes amatőr film, a Muzulmánok ártatlansága váltotta ki az iszlamista szélsőségesek „spontán” dühét, később azonban visszakoztak, hogy előre megtervezett akcióról van szó. Bengázi téma lett az elnökválasztási kampányban is, amikor a republikánusok a közvélemény félrevezetésével kezdték el vádolni a Barack Obamát és a demokrata adminisztrációt. Ezért Hillary Clinton külügyminiszter gyorsan magára is vállalta a villámhárító hálátlan szerepét. A republikánus össztűz fő célpontja az volt, hogy a Fehér Ház állítólag nem nyilvánította azonnal terrortámadásnak a bengázi akciót; a kiszivárgott információk szerint ennek kapcsán Petraeus pénteken úgy vallott, hogy a CIA azonnal leírta, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet benne volt a támadásban, de ez végül kikerült a végső amerikai reakcióból. Hogy ki a felelős a törlésért, azt Petraeus nem tudta megmondani. Ahogy nem tudta a két hírszerzési bizottság előtt csütörtökön Mike Morell megbízott CIA-igazgató és James Clapper, az amerikai titkosszolgálatok működését koordináló nemzeti hírszerzési igazgató sem. Mind a ketten úgy nyilatkoztak, hogy a maguk részéről nagyon is az al-Kaidát, illetve egy helyi iszlamista milíciát, az azóta feloszlatott Ansar al-Shariát sejtették a bengázi támadás mögött, és e gyanújuknak hangot is adtak.
A három vallomás nem éppen hízelgő színben tünteti fel az Obama-adminisztrációt, legalábbis közvetve igazolja, hogy a demokraták nem akartak terrorcselekménnyel foglalkozni az elnökválasztási kampány alatt – ezt egyértelműen kimondani a republikánus jelöltnek, Mitt Romney-nak kedvezett volna. Az eltussolási manőver védnöke állítólag Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet, akinek még sokba kerülhet a dolog, hiszen ő a várományosa a Clinton távozásával januárban megüresedő külügyminiszteri széknek.
De Bengázi ide vagy oda, az amerikai sajtót inkább a házasságtörési botrány következő fordulatai érdeklik. Petraeus pénteken ezért kerülte az újságírókat – aligha akart kényelmetlen kérdésekkel találkozni. Talán azért sem, mert az FBI által indított nyomozás után már ég a hátország is, a CIA helyi idő szerint csütörtök este jelentette be, hogy saját vizsgálatot indít. A botrányban Petraeuson, Kelley-n és Broadwellen kívül már nyakig van John Allen tábornok is, aki „nem helyénvaló” – értsd: minimum pajzán – tartalmú e-maileket küldött Kelley-nek – aki az amerikai hadsereg Tampában lévő középső parancsnokságának, a CENTCOM társasági életének egyik középpontja –, és egy FBI-ügynök, Frederick Humphries is, aki félmeztelen képeket küldött magáról a 37 éves hölgynek – állítólag csak viccből.
