A pénzből fegyver- és kábítószer-ügyleteket finanszíroztak, de egy részét legális üzletekbe fektették - állapította meg az ENSZ és a Világbank pénteken megjelent közös tanulmánya. A jelentés készítői az "Afrika szarván", Kenya, Szomália és Dzsibuti partjainál folyó kalózkodásról gyűjtöttek információkat bűnüldöző szervektől, volt kalózoktól, kormányzati tisztségviselőktől és bankároktól.

A tanulmány számításai szerint a kelet-afrikai partoknál folyó kalóztevékenység évi 18 milliárd dollár kárt okoz a világgazdaságnak a kereskedők pluszköltségei miatt. A kalózkodás lefelé tartó spirálba taszítja az érintett térségek gazdaságát, mert ingataggá teszi a politikai és gazdasági helyzetet - áll a jelentésben. A kalózok miatt jelentősen visszaesett a turizmus és a halászat a térségben, és miután sok pénzügyi közvetítő is beszüntette működését, a hazautalások is elapadtak, amelyek pedig létfontosságúak a térségben sok szegény család számára - állapította meg a tanulmány.

A jelentés szerint a kalózkodást űző bűnszervezetekben a rangsor legalján lévő, az eltérített hajókon a "piszkos" munkát végző "mezítlábas" kalózok fizetsége összesen hajónként 30-75 ezer dollár (7-16 millió forint). A hálózat központjában az akciókat pénzelő vezér vagy vezérek állnak, ők teszik zsebre a teljes váltságdíj 30-50 százalékát, hajónként átlagosan 2-3 millió dollárt (440-660 millió forint).

A nemzetközi közösség haditengerészeti erőket mozgósított, hogy megvédje a hajókat a kalózoktól, de ezzel párhuzamosan ahhoz is összehangolt nemzetközi erőfeszítésre lenne szükség, hogy útját állják az illegális úton szerzett pénz áramlásának - mondta Stuart Yikona, a Világbank szakértője, a tanulmány egyik szerzője. A jelentés szerint a bűnszervezetek a gyakran értékes rakományt - például kőolajat - szállító hajók és a legénység elengedése fejében kapott váltságdíj nagy részét illegális üzelmekbe, ember-, fegyver- és kábítószer-csempészésbe "forgatják vissza", de egy részét legális befektetéseken keresztül próbálják tisztára mosni.