Olyanok vagyunk, mint az éhes farkasok
Elengedték a harckocsikat is szállító ukrán teherhajót a szomáliai kalózok, miután megkapták a több mint 3 millió dolláros váltságdíjat. A belize-i zászló alatt hajózó M.V. Fainát tavaly szeptemberben rabolták el a kalózok, és eredetileg 20 millió dollárt kértek érte. A kialkudott pénzt végül egy kisrepülőgépről dobták le a hajóra. A több mint száz fegyveres megszámolta a zsákmányt és hosszasan osztozkodott rajta, majd elhagyta a hajót. Az orosz kapitány a hajó fogságba esése után három nappal – egyelőre tisztázatlan körülmények között – meghalt, a 21 fős legénység azonban most sértetlenül kiszabadult. A Fainát pedig amerikai hadihajók kísérik egy kenyai kikötőbe.
Az ukrán M.V. Faina a kenyai Mombasába tartott, amikor tavaly szeptemberben három kalózhajó megtámadta és elfoglalta. Szállítmánya 33 szovjet gyártmányú T72-es harckocsiból, valamint egyéb fegyverekből állt. Ez több okból is aggodalomra adott okot: az USA attól tartott, hogy a fegyverek a szomáliai szélsőséges iszlamista felkelők kezére kerülnek, akiket az Egyesült Államok a terrorista szervezetek között tart számon. Az is felmerült, hogy a rakományt nem is Kenyába szánták, hanem Dél-Szudánba. A sokéves véres polgárháború után 2005-ben aláírt békeszerződés csak akkor engedné a fegyverkezést Dél-Szudánnak, ha azt egy erre kijelölt bizottság engedélyezi. A háború utáni újjáépítés még folyik, és a fegyverkezés csak bizonytalanabbá teszi a térséget.
A kalózok azt állították, hogy csupán a pénz érdekli őket, a fegyverek nem, helyszíni jelentések szerint azonban az elmúlt napokban a "kalózközpontnak" számító városokban sokakat láttak szovjet gyártmányú gépfegyverekkel.
A Faina volt a szomáliai kalózok egyik legnagyobb „fogása” a nemrég elengedett szaúdi szupertanker mellett, amely 100 millió dollár értékű olajat szállított. Ekkor szomáliai iszlamista lázadó szervezetek megrótták a kalózokat, amiért muzulmán ország hajóját rabolták el, azt a látszatot keltve, hogy nincs közük a hajókat elrabló fegyveresekhez. A Newsweek brit hetilapnak nyilatkozó Shamun Indhabur azonban, aki szomáliai tisztségviselők szerint a Fainát is elrabló kalózok vezetője, úgy nyilatkozott: megállapodásuk van a szélsőséges csoportokkal, akik csak saját hírnevüket próbálták „védeni” az említett nyilatkozattal azért, hogy továbbra is kapjanak anyagi támogatást az arab országoktól. Abban eddig is számos szakértő egyetértett, hogy az anarchiába süllyedt országot felügyelő különböző fegyveres csoportok tudta és beleegyezése nélkül nem virágozhatna a kalózkodás az ország tengerpartján. A BBC szerint még legalább egy tucat elfogott hajó vesztegel szomáliai kikötőkben.
A káosz és az orvhalászok űzik a fiatalokat a kalózkodásba
Indhabur elmondta: azért kényszerülnek kalózkodásra, mert a káosz uralta Szomáliában nincs munkalehetőség, és már halászni sem tudnak, mivel ázsiai orvhalászok kiszorították őket a vizekről. Amikor ennek megpróbálták felvenni velük a harcot, akkor „nemzetközi erők” kezdték megvédeni a külföldi halászokat. - Ha nem halászhatunk, akkor ezek a hajók lesznek a zsákmány, amit kifogunk – mondta a Newsweeknek. A kalózvezér szerint az sem riasztja el őket, hogy sok hajón már fegyveres őrök teljesítenek szolgálatot. – Le tudjuk győzni őket. Az igazat megvallva, amikor kimegyünk a tengerre, mind nagyon ittasak vagyunk, és olyanok vagyunk, mint a húst kereső éhes farkasok. Nem is igazán tudjuk, mit csinálunk, amíg a fedélzetre nem értünk – mondta Indhabur.
Az Ádeni-öböl vizet már nemzetközi flotta felügyeli: európai, amerikai, indiai és kínai hajók védik a kereskedelmi- és segélyszállítmányokat. Nem sikerült azonban minden támadást meghiúsítaniuk. Tavaly ősszel kezdték meg működésüket – az M.V. Fainát és a szaúdi tankert is azóta sikerült elrabolniuk a kalózoknak.
A 17 éve működő kormány nélküli Szomáliában pedig egyre nagyobb a zűrzavar, ami kedvez a kalózkodásnak: egyre több fiatal menekül a tengerpartra a könnyű meggazdagodás reményében. Az etióp hadsereg múlt héten teljese kivonult az országból, így az szélsőséges muzulmán felkelő csapatok egyre több területet vonnak ellenőrzésük alá. Az átmeneti kormány székhelyét, Baidoát teljesen elfoglalták néhány nap alatt, és bevezették az iszlám törvénykezést, a sáriát. A hatalommal nem rendelkező parlament és a kormány néhány nappal korábban elhagyta az országot, és a szomszédos Dzsibutiba tette át székhelyét. Új elnököt is választottak a egy hónapja lemondott államfő helyett. Az elnök a mérsékelt iszlamistának számító Sharif Sheik Ahmed lett. Elemzők azonban kétségbe vonják, hogy ő békét teremthetne, ugyanis a szélsőségesek őt sem fogadják el.
