A referendumon részt vett választópolgárok 51,49 százaléka igennel, 48,51 százaléka nemmel szavazott. A maradék kétezer szavazat - a külföldön élő, de szavazásra jogosult szlovének voksai - már nem tudja megmásítani azt a tényt, hogy a többség támogatja a rendezési tervet. A részvételi arány 42,24 százalékos volt, a szavazásra jogosultak száma pedig 1,7 millió.

Borut Pahor szlovén kormányfő történelmi jelentőségű döntésnek nevezte az eredményt. Janez Jansa, az ellenzék vezetője csalódottan úgy nyilatkozott, hogy az ország lakosságát megosztották egy olyan kérdésben, amelyben nem lett volna szabad megosztani. Szlovénia el fogja veszíteni kijáratát a nemzetközi vizekre - jósolta.

Ivo Josipovic horvát elnök üdvözölte az eredményt, Szlovénia, Horvátország és egész Európa győzelméről beszélt. Ennek az eredménynek köszönhetően Horvátország megszabadul a határvita terhétől az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon - mondta. Jadranka Kosor horvát miniszterelnök pedig azt mondta: úgy gondolja, Szlovénia ezek után már semmilyen akadályt nem gördít Horvátország EU-csatlakozása elé.

A két ország tavaly kötött megállapodása értelmében nemzetközi döntőbíróságra bízzák a tengeri határ kijelölésével kapcsolatos 19 éve húzódó vita rendezését, s ezt volt hivatott megerősíteni a népszavazás. A döntőbíróság ítélete kötelező érvényű lenne mindkét országra nézve. Pahor balközép kormánya fő külpolitikai céljává tette a határvita rendezését. Ljubljana a vita miatt a múlt év nagy részében gátolta a horvát európai uniós csatlakozási tárgyalások folytatását, amíg a két ország nem állapodott meg abban, hogy nemzetközi döntőbírósághoz fordul.

A horvát parlament már tavaly novemberben ratifikálta a megállapodást, míg a szlovén törvényhozás csak idén áprilisban, hosszas vita után hagyta azt jóvá. A Pahor-kormány márciusban az ellenzék követeléseinek engedve beleegyezett abba, hogy a parlamenti ratifikáció után népszavazást tartsanak a megállapodásról. A népszavazás mindazonáltal Pahor támogatottságának felmérésére is alkalmas volt. Bírálói - köztük a szlovén katolikus egyház - azzal vádolták meg, hogy gyakorlatilag hazaárulást követ el, mert a döntőbíráskodás semmissé teheti Szlovénia területi követeléseit.

A vita az Isztriai-félsziget egy talpalatnyi területéért folyik, lényege pedig az, hogy az Olaszország és Horvátország szorításában mindössze 46 kilométernyi tengerparttal rendelkező Szlovénia közvetlen kijutást szeretne a nemzetközi vizekre, ahová Zágráb szándéka szerint csak horvát felségvizeken keresztül ér el.