Lapunk megkeresésére a tisztségéről júniusban lemondott politikus értesüléseinket megerősítette. – A mintegy százötven oldalas dokumentumban tényszerűen elemeztük többek között azt is, hogy két évtized alatt miért csökkent csaknem 110 ezerrel az itteni magyar nemzetrész lélekszáma. Meggyőződésünk szerint a természetes asszimiláción kívül a nemzeti kisebbségek lakta déli és keleti régiók leszakadása, az elmaradott infrastruktúra, valamint a munkahelyteremtő beruházások teljes hiánya okozta ezt a drámai helyzetet – tájékoztatott A. Nagy László.

Az elemzés felhívta az illetékesek figyelmét arra is, hogy a nyelvhasználati jogok áttekinthetetlenek, a hivatali kétnyelvűség pedig rendszerint csupán megengedő, de nem kötelező. A nemzetiségek képviselőinek közügyekben való részvétele kapcsán az első változat foglalkozik az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság Európában használatos formáival. Ezek ugyanis fokozott lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a kisebbségek tagjai részt vegyenek az őket érintő politikai döntéshozatalban. Ezeket a fejezeteket olyan általános megállapításokkal helyettesítették, miszerint „Szlovákiában a kisebbségeknek széles körű lehetőségeik vannak arra, hogy kivegyék részüket a közügyek irányításából. A szlovákok és a kisebbségek viszonya konfliktusmentes, az esetleges problémákat a politikusok gerjesztik.”

Tokár Géza, a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint megdöbbentő, hogy a Fico-kabinet még azt sem képes elviselni, hogy a szakemberek megnevezik a gondokat, s ajánlásokat fogalmaznak meg azok fokozatos orvoslására. Az eredeti ütemterv alapján a dokumentumot szeptemberben tárgyalná a kormány. Előzőleg azonban a mintegy kilencven oldalra zsugorított, még mindig nem végleges anyag a kabinet kisebbségügyi szakbizottsága elé kerül, amelynek magyar nemeztiségű tagjai is vannak, s a testület vétójoggal rendelkezik.