A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd egybehangzó véleménye szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. A jogszabályt a szlovákiai magyar civil szervezetek, valamint a szlovák nyelvű sajtó is kritikával illette. A szlovák politikai vezetés váltig azt hangoztatja, hogy a törvény a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti.

A nyelvtörvény módosítása „jó, és szükség volt rá” – állítja a szlovák államfő. – Az államnyelv védelmét kell szolgálnia elsősorban a hivatalos kapcsolatokban, tehát ott, ahol feltétlenül szükség van nyelvünk, az államnyelv, tehát a szlovák nyelv megőrzésére – tolmácsolta Gasparovic véleményét Marek Trubac szóvivő. – Az elnök úr elutasítja a törvény ellenzőinek véleményét, akik az Európai Parlamentben, Szlovákiában vagy külföldön azt állítják, hogy a jogszabály botrányos. Semmiképpen sincs szó kisebbségellenes támadásról. Ez egy olyan törvény, amely védelmezi az irodalmi szlovák nyelv használatát ott, ahol erre szükség van – fejttegette Trubac.

Elmondta: az elnöki hivatalhoz számos panasz érkezik a Dél-Szlovákiában élő szlovákoktól, akik a régióban kisebbségben élnek és problémáik vannak a szlovák nyelvvel az ottani hivatalokban. „Az államnyelvtörvény módosítása az ilyen gondoknak akarja az elejét venni" – szögezte le a szóvivő.

A nyelvtörvény megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Az MKP azt tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Marek Madaric kulturális miniszter a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta.

A módosított államnyelvtörvény egyebek között előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Azt azonban, hogy mi a„„nyilvános érintkezés”, a törvény nem határozza meg. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él; a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap – ennek nagysága 100-tól ötezer euróig terjedhet.

A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövidebb mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni. A régi emléktáblákon maradhatnak az eredeti feliratok, nem fogják követelni a módosításokat.

A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Ami a magán rádióadókat és tévéadókat illeti, eddig az volt a szabály, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását.
Az MKP szerint a módosított államnyelvtörvény nincs összhangban sem az alkotmánnyal, sem az Európai Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményével, s még a szlovák-magyar alapszerződéssel sem.

A módosított államnyelvtörvény vitát váltott ki Szlovákia és Magyarország között, s ennek következtében egyelőre elmaradt a július elejére tervezett szlovák-magyar kormányfői találkozó.

„Abszurditás”

A szlovák nyelvtörvény olyan abszurditás, amelyet a huszadik században sem engedett meg magának egy állam sem, a szlovákok viszont ezt megengedik maguknak a XXI. század első évtizedének a végén - mondta pénteken újságíróknak Tusnádfürdőn Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke ezen a napon Tusványos programja keretében határon túli magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. Utána a sajtó képviselői előtt megállapította: érzékeny pillanatban történt ez a találkozás, mivel többnyire rossz hírek érkeznek a Kárpát-medence magyarlakta területeiről. Szerinte jelen pillanatban Kárpátalján legsúlyosabb a helyzet, ahol a magyar oktatási intézmények léte került veszélybe. A szlováknyelvtörvényről szólva úgy fogalmazott: „Várjuk a hiteles fordítást, hogy pontosan megértsük az európai jogfejlődés szempontjából kétségkívül kivételes alkotás lényegét".