Két tiltakozó megsérült abban az összecsapásban, amelyet a vajdasági város televíziós székházához vonuló ötszáz fős csoport tagjai vívtak a rendőrséggel. A rendfenntartók megakadályozták a tüntetők menetelését. A tiltakozók Borisz Tadics államfőt hazaárulónak, a Hágában háborús bűnökkel vádolt Mladicsot nemzeti hősnek nevezték – jelentette a B-92 szerb rádió.

Milenko Tereta, a szerb Polgári Kezdeményezés nevű civil szervezet vezetője azonban a Népszabadságnak nyilatkozva úgy vélte, legfeljebb rövid távon okozhat kisebb zavart a társadalomban a Nagy-Szerbia létrehozását etnikai tisztogatásokkal megcélzó parancsnok elfogása. – Nyilván a Szerb Radikális Párt (SRS) és a Mladics bujkálását személyesen is segítők megpróbálnak tőkét kovácsolni abból, hogy hazaárulóknak bélyegzik a jelenlegi vezetést –  mondta Tereta, utalva az SRS szóvivőjére, aki csütörtökön ebben a szellemben kommentálta a hírt. Borisz Alekszics, a harmadik legerősebb parlamenti frakcióval rendelkező radikálisok szóvívője kijelentette: a „nemzetérdekek feladását bizonyítja a szégyenteljes letartóztatás”, a vezetés „hazug, korrupt árulókból áll, akik a titkosrendőrséggel irányítják az országot.”

– Ennek a retorikának már nem hiszem, hogy sok híve van – szögezte le Tereta, hozzátéve, hogy inkább a jövő év elején esedékes parlamenti választásokra készülő Tadics vezette Demokrata Párt további erősödését várja. (Tadics a letartóztatást ismertető beszédében újságírói kérdésre elmondta: mindenkit, aki bizonytalanságot és ellentéteket akar szítani a társadalmon belül, a rendőrség le fog tartóztatni.)  – Ő most azt tette, amit Obama tett Bin Ladennel. Ráadásul ezzel Szerbia számára megnyílhat az út az EU felé is – mondta a jogvédő, aki szerint ez mindenképpen vonzó perspektíva a Mladics miatti elszigeteltségbe belefáradt, gazdasági gondokkal küszködő országnak, amelynek többsége egyértelműen EU-párti.

Tadics személyes sikereként is elkönyvelhető, hogy az általa három éve létrehozott Biztonsági Szolgálat (BIA) részvételével fogták el Mladicsot a vajdasági Nagybecskereken. (Zrenjanin). (Ugyanakkor Bosznia és Hercegovina elnöke, Bakir Izetbegovics csütörtökön leszögezte: országa biztonsági szolgálata is részt vett a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregét 1996-ig vezető Mladics letartóztatásában.)

Az elfogás híre váratlanul érte a szerbeket. A 2006-ig Belgrádban nem is különösebben bujkáló Mladicsot korábban is letartóztathatták volna. (Igaz, a szerb vezetés két éve is állította, nem tudnak a háborús bűnös hollétéről, legfeljebb azt ismerték el informálisan, hogy korábban éveken át valóban tudták, merre jár Mladics., ám akkor a politikai szándék hiányzott.)

Az elfogás időzítését magyarázhatja egyrészt a közelgő választás, amelyen Tadics pártjának megnőtt az esélye, másrészt a múlt héten készült el a hágai főügyész, Serge Brammertz jelentése az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára. A június elején hivatalosan ismertetendő irat kifogásolta Szerbia vonakodó együttműködési készségét az 1995-ös srebrenicai mészárlást levezénylő háborús bűnös kézrekerítésében.

– Most már senki sem mondhatja, hogy nem teszünk eleget a kötelezettségünknek – jelentette ki Tereta. – Fontos azonban azt is megértetni a társadalommal, hogy valódi bűnökért fogták el Mladicsot és az országnak szembe kell néznie a bűnöket illetően saját felelősségével is – vélte a jogvédő, aki szerint erre a társadalom többsége készen áll. Tereta úgy látja, Mladics elfogása a háborús fejezet lezárásában fontosabb volt még Radovan Karadzsics letartóztatásánál is. – Mladics a civilek legyilkolásának közvetlen végrehajtója volt, míg Karadzsics politikai felelőssége sokkal elvontabb – mondta a jogvédő. - Személyes megkönnyebbülést is érzek és azt is, hogy ezzel Szerbia mindenképp történelmének egy új szakaszába lép.