Újvidéken (Novi Sad) kijelentette, hogy a statútum semmilyen módon nem sérti országa integritását. "A decentralizáció hagyománya Szerbiának, s a Vajdaság, mint régió, európai jelleggel is bír, de mindenekelőtt szerb és Szerbia része marad, miként mindig is az volt" - jelentette ki a köztársasági elnök, aki a szerb államiság napja (február 16.) alkalmából rendezett hadgyakorlaton szólalt fel.

Tadics azt mondta, Szerbia olyan ország, amelyet sem a vallási hit, sem a nemzeti hovatartozás mentén nem lehet megosztani. Szerinte az, aki a nemzeti kisebbségekhez tartozókat bántja és lekicsinyli, árt a szerb népnek. A jelenlegi nehéz körülmények között ugyanis Szerbiának  minden ereje mozgósítására, belső szolidaritásra van szüksége, arra, hogy tiszteljük egymást és összefogjunk - vélte az államfő.

A Vajdaság új alaptörvénye - amelyet októberben fogadott el az autonóm tartomány parlamentje, de csak akkor válik érvényessé, ha a belgrádi törvényhozás is jóváhagyja - heves belpolitikai csatározás tárgyává vált az utóbbi hetekben. A liberálisokat leszámítva minden ellenzéki párt megtámadta azzal, hogy szuverén országokat megillető jogokat ad a Vajdaságnak, utat nyit annak, hogy "állam alakuljon az államban", tehát előrevetíti Szerbia - Koszovó egyoldalú kiválását követő - új kettészakadását.

A vita azután vált különösen élessé, hogy egy hete a szerb ortodox egyház is beszállt a pengeváltásba. A szerb társadalomban nagy tekintélynek örvendő egyház legfelsőbb fóruma, a főpapokból álló szinódus levélben fordult az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a parlament elnökéhez, és súlyos aggodalmát fejezte ki a tervezett törvény miatt.

A püspökök és érsekek ugyanazt kifogásolták, mint a politikusok: azt, hogy a Vajdaság képviseletet akar létesíteni az EU központjában, parlamentje helyi törvényeket hoz, miniszterei lesznek az eddigi reszortfelelős titkárok helyett és megállapodásokat köt nemzetközi szervezetekkel, esetleg más országok kormányaival.

Megfigyelők szerint a kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt (DS) elnökeként is ténykedő Tadics szombati állásfoglalása azért olyan fontos, mert ez az első határozott válasz az állami vezetés részéről a támadásokra. Annak a sokszor hallható állításnak a cáfolataként értelmezhető, hogy a DS kihátrált a statútum mögül, cserben hagyva legerősebb szervezetét, a vajdaságit, amely az alaptörvény kidolgozásának és helyi elfogadtatásának motorja volt.