A szenátus rábólintott az új amerikai védelmi miniszter kinevezésére
A szövetségi felsőház 57:41 arányban szavazta meg, hogy Hagel legyen a Pentagon vezetője. Ez azt jelenti, hogy mindössze négy republikánus szenátor szavazott együtt a többségben lévő demokratákkal, noha a jelölt korábban Nebraska állam republikánus szenátora volt. Leon Panetta távozó amerikai védelmi miniszter szerint utóda szerda reggel teszi le a hivatali esküt.
A Hagel jelölésének csaknem két héttel ezelőtt megkezdett jóváhagyási eljárását a republikánusok obstrukcióval igyekeztek elhúzni. Az Egyesült Államok története során még sohasem fordult elő, hogy egy védelmi miniszter kinevezését ezzel az eszközzel próbálják meg lassítani. A politikus azért népszerűtlen sajátjai körében, mert pályafutása során többször szembefordult pártja hivatalos védelempolitikai irányvonalával.
Hagel egy olyan időszakban kerül a védelmi tárca élére, amikor a minisztériumnak azzal kell szembenéznie, hogy a pénteken feltehetően életbe lépő automatikus költségvetési megszorítások miatt szeptemberig a tervezettnél 46 milliárd dollárral kisebb büdzséből kell gazdálkodnia. A tárcának az elkövetkező 10 év során e nélkül is összesen 487 milliárd dollárral kell csökkentenie kiadásait.
A politikus az első vietnami veterán, aki a védelmi minisztérium élére kerül. A délkelet-ázsiai háború idején szerzett súlyos sebesüléseivel Hagel két ízben is kiérdemelte a Bíborszív kitüntetést, és mindmáig a mellkasában van egy repeszdarab. Vietnamban szerzett tapasztalatai szkeptikussá tették azzal kapcsolatban, mennyire célszerű és kifizetődő az Egyesült Államok számára, hogy amerikai életeket áldozzon fel külföldön zajló konfliktusokban.
Hagel 1997 és 2009 között képviselte Nebraska államot a szövetségi felsőházban. Politikusi pályafutását megelőzően egy mobiltelefon-vállalat alapítója és egy befektetési bank vezetője volt. A szenátusból való visszavonulása után a washingtoni Georgetown Egyetem tanára, a centrista Atlanti Tanács külpolitikai csoport elnöke, valamint az Obama hírszerzési tanácsadói bizottságának társelnöke lett.
Barack Obama elnöksége alatt Hagel lesz a második republikánus politikus Robert Gates után, akire az elnök rábízza a Pentagon irányítását, ám a korábbi védelmi miniszterrel szemben a jelölt nem védelempolitikai technokrata, és ezen a téren nem tartozik pártjának fősodrához sem. A 2001-es terrortámadásokat követően szenátorként Hagel eleinte mind az afganisztáni, mind az iraki beavatkozást támogatta. Később azonban arra az álláspontra jutott, hogy az utóbbi konfliktusban Amerika szem elől tévesztette céljait, és az ottani társadalom megváltoztatására törekszik, ami meghaladja az ország erejét. Afganisztánnal kapcsolatban most az ő feladata lesz levezényelni az amerikai csapatok kivonulását.
Hagel éles kritikát váltott ki azzal, hogy „zsidó lobbinak” nevezte az Egyesült Államokban Izrael érdekében fellépő csoportokat. A kormányzat részéről viszont azt hangsúlyozták, hogy Hagel több ízben is megszavazta az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatást, továbbá az egyik előterjesztője volt annak a törvénynek, amely felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy mindaddig tartózkodjanak a Hamász palesztin iszlamista szervezettel való kapcsolatfelvételtől, amíg az nem ismerte el Izrael szuverenitását.
Hagel a múltban ellenezte, hogy Washington egyoldalú szankciókat hirdessen Teheránnal szemben, mert megítélése szerint az ilyen fellépés az érdemi tárgyalások akadálya lehet. A politikus 2001-ben nemmel szavazott az Irán és a Líbia ellen meghirdetett gazdasági büntetőintézkedésekre. A hivatalba lépése után fő feladatai köré tartozik, hogy növelje az amerikai haditengerészeti jelenlétet a Perzsa-öböl térségében, biztosítandó a Hormuzi-szoros hajózhatóságát. Emellett fenn kell tartania annak a fenyegetésnek a hitelességét is, hogy az Obama-kormányzat kész katonai erőt alkalmazni, ha Teherán atomfegyverre tesz szert.
Hagelnek a kilencvenes években a liberális demokratákat is sikerült maga ellen hangolnia, egyebek között azzal, hogy Bill Clinton elnöksége idején egy nagykövetjelölttel kapcsolatban kijelentette, hogy az „nyíltan és agresszívan” meleg. A politikus utóbb mind az Izraelt pártolókkal, mind pedig a homoszexuálisokkal kapcsolatban tett kijelentéseiért bocsánatot kért.
