A berni szövetségi kormány szerdán döntött arról, hogy az alpesi országban május 1-től kontingenseket határoznak meg a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai uniós tagállamokból érkező bevándorlókkal szemben. A nyolc érintett ország között van Magyarország is. Az Európai Unió vezető személyiségei - köztük Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő - diszkriminációként jellemezték az intézkedést, hangoztatva, hogy a korlátozás csak a tagországok egy részét érinti, ezért nem tekinthető megalapozottnak.

Christian Mühlethaler nagykövet a vádat visszautasította, és azt hangoztatta, hogy országa a korlátozással kapcsolatos, úgynevezett védzáradékot a 2004-ben történt bővítéskor született megállapodásnak megfelelően alkalmazza. Utalt arra, hogy a megállapodás a 10 akkoriban csatlakozott ország közül 8-ra vonatkozott, azaz Máltára és Ciprusra nem. Az unióval akkor kötött egyezmény említett védzáradéka kimondta: ha egy évben a bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. A kormány - mint utalt rá - ennek megfelelően hozott határozatot arról, hogy május 1-től a szóban forgó kelet-közép-európai országok állampolgárainak évente csak 2000 letelepedési engedélyt adnak ki. A diplomata szerint a svájci kormány arra számít, hogy az intézkedéssel a bevándorlók száma évente mintegy 4000-rel csökken.

A svájci nagykövet hangsúlyozta, hogy nem hirtelen elhatározott döntésről volt szó. Az intézkedés - mint az MTI-nek elmondta - belpolitikai megfontolásból, hosszú viták után született. Mühlethaler cáfolta, hogy  az érintett országok diszkriminálásáról lenne szó, és ezzel összefüggésben arra emlékeztetett: Svájc korábban hasonló bevándorlási korlátozást alkalmazott az úgynevezett régi tagállamokkal szemben is, ezek azonban már jó ideje hatályukat vesztették. Utalt arra is, hogy a május 1-től életbe lépő, szűkített kontingens is csak korlátozott időre szól, az időtartamra vonatkozóan azonban részletet nem közölt.

A történtek ellenére az Európai Unió és Svájc viszonyát a nagykövet rendkívül szorosnak nevezte. Az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a svájci import 80 százaléka az uniós tagállamokból származik, a svájci export 60 százaléka pedig a tagországokba irányul. Utalt arra is, hogy a különböző területekkel - köztük egyebek között a közlekedéssel - kapcsolatos uniós döntéshozatal jelentős mértékben befolyásolja a svájci döntéseket is. A diplomata úgy fogalmazott: "Nem dönthetünk a baloldali közlekedés mellett, ha egész Európa a jobboldali közlekedést határozta el.

Christian Mühlethaler ugyanakkor hangsúlyozta: semmi esélye sincs annak, hogy Svájc az elkövetkező időszakban az Európai Unió tagja lesz. Az ország - mint rámutatott - nem mondhat le az úgynevezett közvetlen demokrácia biztosította alapvető jogokról. Ez az, ami megkülönbözteti Svájcot egész Nyugat-Európától - mondta a nagykövet, utalva arra, hogy az alkotmány értelmében az országban a fontos kérdésekről helyi, illetve kantoni, valamint országos szinten referendumot kell tartani. Mindez összeegyeztethetetlen a teljes jogú tagsággal - jelentette ki a nagykövet, utalva arra, hogy a lakosság túlnyomó többsége ilyen körülmények között a csatlakozás ellen van. Ez azonban nem gátolja az Európai Unióval való rendkívül szoros gazdasági és kulturális összefonódást - tette hozzá.

A nagykövet - aki csütörtök este a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület budapesti irodájának vendége volt -  a külpolitika fő céljának a svájci semlegesség, illetve függetlenség garantálását, továbbá a lakosság  jólétének biztosítását nevezte. Ugyanakkor az MTI kérdésére hozzátette: ha eljön az az idő, amikor mindezt egy esetleges európai uniós tagság jobban biztosíthatja, Svájc - feltételezve a lakosság támogatását  -  megfontolja a csatlakozást.