A várakozásokkal ellentétben valószínűleg elmarad a döntés az európai mentőalap növeléséről, amire a Nemzetközi Valutaalap, Kína és más potenciális befektető is számít, mielőtt még beszállnának Európa pénzügyi megsegítésébe. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 500 milliárd eurósra tervezett keretét még 250 milliárd euróval növelnék meg, ezt azonban egyelőre német fenntartások akadályozzák.

Eközben szerdán a vártnál magasabb érdeklődés fogadta az Európai Központi Bank szerdai hosszú távú refinanszírozási műveletét, amelynek keretében 529,53 milliárd eurót vettek fel a kereskedelmi bankok. Az első, decemberben végrehajtott hároméves refinanszírozási műveletben a bankrendszerbe 489,19 milliárd eurót juttatott az EKB, megelőzve az európai hitelválságot.

Nagy kérdése az EU-csúcsnak, mi lesz Szerbia tagjelölti státuszával. Románia ellenkezése miatt egyelőre nem sikerült döntést hozni a kérdésben. Bukarest másrészt kimondatlanul is valamiféle ígéretet szeretne kapni arra, hogy a közeljövőben már korlátozás nélküli tagja lehet a schengeni övezetnek, amihez a román csatlakozást ellenző Hollandiát és Franciaországot kellene meggyőzni. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének vezetésével most lázas háttértárgyalások folynak, hogy péntek reggelre sikerüljön kialkudni valamilyen kompromisszumot az ügyben.

Sajtóértesülések szerint a spanyol kormányfő, Mariano Rajoy a csúcson rugalmasságra kéri majd a a tagországokat országa költségvetési hiányával kapcsolatban. Spanyolországnak a 8,5 százalékos költségvetési hiányt idén 4,4 százalékra kellene lecsökkentenie ahhoz, hogy jövőre az előírt három százalék alá tudja szorítani. Mivel Spanyolország az eurózóna tagja, ha ez nem sikerül, azonnali és sokkal szigorúbb szankciókat szabhatnak ki rá, mint például Magyarországra, amelyet az Európai Bizottság nemrég a kohéziós támogatások részleges felfüggesztésével fenyegetett meg.

Orbán Viktor kormányfő minden valószínűség szerint megpróbál minél több szövetségest találni ahhoz, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában ne találjon támogatásra a bizottsági javaslat. Ugyanakkor brüsszeli források szerint a magyar kormány érveinek első számú címzettje egyelőre még maga a bizottság, amelyet Budapest szeretne lebeszélni a kohéziós alapok felfüggesztéséről.

Csütörtökön szociális csúcs előzi meg az állam- és kormányfők találkozóját, amelyen a munkavállalók, az üzleti élet és a bizottság képviselői is részt vesznek. Az eseményre készülődve Jose Manuel Barroso bizottsági elnök szerdán a gazdasági növekedés beindítását szorgalmazta, de egyelőre kérdés, milyen konkrétumokban egyeznek meg az állam- és kormányfők ezen a téren.

Orbán Viktor a brüsszeli sajtótájékoztatón