A spanyolok megcsinálták nekünk
Csatát nyert Mariano Rajoy kormányfő Brüsszelben, és ezzel majdnem kikaparta a gesztenyét a magyar kormánynak is: az uniós pénzügyminiszterek a vártnál jóval hosszabb vita után ugyan megszavazták a magyarországi kohéziós alapok felfüggesztését, de júniusban „visszatérnek a kérdésre”. A spanyol néppárti politikus – senkivel sem egyeztetve – már a múlt héten bejelentette, hogy a spanyol költségvetés hiánya az idénre tervezett 4,4 százalék helyett a GDP 5,8 százaléka lesz. A bizottság először hallani sem akart a deficitszabályok felvizezéséről, de utóbb mégis kompromisszum született: az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfő éjjeli ülésén a spanyolok „engedményt kaptak”: 5,3 százalékig mehet el a hiány. Ezzel csaknem egy százalékkal növelték a mozgásterüket. (Ennek az engedménynek köszönhető, hogy bár Magyarország elveszítheti a kohéziós támogatásokat, ha az Orbán-kormány júniusig lép, a döntést hatályon kívül helyezik.)
A spanyol sajtó győzelemként ünnepli a döntést. Igaz, ez is újabb megszorításokat jelent: Rajoy tavaly novemberi megválasztása után néhány nappal jelentette be az első „csomagját”, amellyel 15 milliárd eurót próbál megtakarítani. Ezt idén egy újabb 20 milliárdos csomaggal bővítette. A mostani döntés eredményeképp pedig további 5 milliárd eurót kell még „lefaragniuk”. A spanyol kormányfő azzal érvelt, hogy az előző, szocialista kormány sem tartotta magát a vállalásaihoz, és 6 százalék helyett 8,5 százalékos hiánnyal adta át az országot a Néppártnak. Ezt egy év alatt csaknem 4 százalékkal csökkenteni lehetetlen jelentős társadalmi robbanás nélkül. Rajoy csomagjai –többek között a munkaerő-piaci reform, az elbocsátások liberalizálása, az oktatást és az egészségügyet érintő spórolások – miatt már amúgy is pattanásig feszült a helyzet, a szakszervezetek sorra hirdetik meg a tiltakozó akciókat. Másrészt a spanyol gazdaság „túlhűtése” lehetetlenné tenné, hogy végre kikecmeregjenek a recesszióból: idén ismét lefelé módosították a növekedési előrejelzést, várhatóan csaknem egy százalékkal esik vissza a gazdaság. A bajt tetézi, hogy az ötmillió munkanélküli száma nemhogy csökkenne, de az (amúgy erősen felduzzasztott) közszféra elbocsátásai miatt az állástalanok száma további 650 ezer fővel nő majd.
Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter szerint a brüsszeli rugalmasság oka, hogy a spanyol kormány hiteles programot terjesztett elő, és 2013-ra továbbra is tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy 3 százalék alá csökkenti a hiányt. Ez az ideihez hasonló megszorításokat jelenthet a jövő évre, de erről most még senki sem szeretne beszélni. A bizottság egyébként 2013-ig adott határidőt a spanyoloknak, hogy a bűvös határnak tekintett 3 százalék alá menjenek (a túlzottdeficit-eljárás Madrid ellen 2009-ben kezdődött). A deficitcsökkentés így is óriási volumenű (két év alatt 55 milliárd euró), ahhoz hasonlítható, amekkorát a görögöknek, a portugáloknak és az íreknek írt elő a bizottság – írja a spanyol El País, amely azt is hozzáteszi: az európai fiskális paktum összesen tíz napot élt, ennyi idő kellett hozzá, hogy a spanyolok „felvizezzék” a szigort. Madrid csak az első azon országok között, amelyek előbb-utóbb jelezni fogják, hogy nem tudják tartani az idei hiánycélt – a többiek is jönnek majd szépen sorban. Köztük lehetnek a Der Spiegel szerint maguk a spórolás bajnokai, a németek is.
