A sorsdöntő éjszaka
- Soha nem gondoltam volna, hogy ez még az életemben bekövetkezik! - mondták fehérek és színes bőrűek egyaránt, amint Obama győzelme véglegessé vált. Bár a választási éjszakán ez egy percig nem kérdéses, véglegesen csak a nyugati parti államok elektori voksaival dőlt el, hogy első ízben színes bőrű politikus lesz az Egyesült Államok elnöke. Csaknem 63 millió leadott voksot írtak a javára, a republikánus John McCain 55,5 millió szavazatával szemben.
Sorsdöntőnek bizonyult, hogy Illinois állam 47 éves szenátora olyan kulcsállamokat hódított el, mint Florida, Ohio, Pennsylvania, Colorado, Indiana. Övé az urbánus Amerika, az ország nyugati és keleti partja, valamint északi része. Vörös, azaz republikánus a középső és a déli országrész, valamint általában a vidék.
Obama családjával együtt helyi idő szerint éjfélkor lépett a csaknem negyedmilliós, ujjongó, később önfeledten táncoló chicagói tömeg elé: - Ha van még, akinek kétsége van azzal kapcsolatban, hogy Amerikában minden lehetséges, aki azon tűnődik, a mi időnkben is alapítóink álma, aki még mindig megkérdőjelezi demokráciánk erejét, úgy a ma éjszaka a válasz a számára.
- Régóta érett ez. De ma éjszaka ... eljött a változás Amerika számára... Az út hosszú lesz. Lehet, hogy nem érünk a végére egy év vagy egy ciklus alatt - mondta a megválasztott elnök, miközben Jesse Jackson tiszteletes, az egyik legismertebb fekete polgárjogi aktivista, Martin Luther King egykori harcostársa sírva állt a tömegben.
A világnak a megválasztott elnök azt üzente: akik fenyegetik, azokra lesújt az Egyesült Államok, akik viszont a béke és a biztonság pártján vannak, azokat támogatja. John McCain, aki Arizona képviseletében a szenátus tagja marad, még az elektori szavazatok összeszámlálása közben, igen elegánsan ismerte el vereségét.
- Történelmi választás ez. Elismerem, mekkora a jelentősége ennek az afroamerikaiak szempontjából - tette hozzá, "elnökömnek" nevezve Obamát, akivel minden politikai nézeteltérés dacára "amerikai honfitársak". Ezt a 72 éves politikus minden más szövetségnél fontosabbnak nevezte.
Nem igazolódott be a közvélemény-kutatók rémálma, a Bradley-hatás: a megkérdezettek nem titkolták el kritikus tömegben, hogy a bőrszín (ahogy Amerikában mondják: a "faj") döntő szempont lenne a választásukban. Ohio kulcsállamban például, amely nélkül az elmúlt több mint száz évben csak kétszer lehetett bejutni a Fehér Házba, Obama maga mellé állította a kétkezi dolgozó fehér férfiak többségét is. A "faj" a szavazókörökben országszerte megkérdezettek szerint inkább olyan módon játszott szerepet, hogy minden korábbinál több afroamerikai és fiatal vetette fel magát a választói névjegyzékbe, ment el szavazni, és támogatta az első valóban esélyes - igaz, rabszolgafelmenőkkel nem rendelkező - fekete jelöltet.
Colin Powell exkülügyminiszter sírt az eredmény bejelentésekor, és a CNN-nek is a könnyeivel küszködve adott interjút. Emlékeztetett, hogy Obama nem színes bőrű politikusként, hanem olyan amerikaiként határozta meg önmagát, aki történetesen színes bőrű. Powell azt mondta, a Republikánus Párt önvizsgálat előtt áll. Ugyancsak igen meghatottan nyilatkozott Condoleezza Rice, az USA diplomáciájának eddigi irányítója, aki afroamerikai politikusként büszkének nevezte magát Obama megválasztása alkalmából.
A Népszabadság képgalériában emlékezik meg a sorsdöntő éjszakáról.
A GALÉRIA eléréséhez kattintson a jobb oldali képre!
