– Három napig, reggel nyolctól délelőtt tizenegy óráig tüntetünk. Ha a kormány nem ért a jelzésünkből, és nem vonja vissza a döntést, más tiltakozási formát választunk – nyilatkozta Adrian Gavruta, a FinTim Sed Lex szakszervezet vezetője. Megítélése szerint a hivatal Dévára költöztetése „jogi, gazdasági, morális és társadalmi szempontból egyaránt törvénytelen”.

Ünnep Marosvásárhelyen. „Kicsit sokan vagyunk, nem?”

A tiltakozó akciót a város polgármestere is támogatja, pedig Nicolae Robut a kormányzó Szociális-liberális Unió (USL) színeiben választották meg tavaly júniusban. Temes megye adja a régió adófizetőinek közel felét, és bár tiszteli a többi várost, el sem tudja képzelni, hogy a regionális adóhivatalt másutt állítsák fel, mint Temesvárott.

A regionális adóhivatalok létrehozása része a közigazgatási reformnak, amelyet a tavaly hatalomra került szociálliberális (USL) kormány beígért. Eredetileg úgy tervezték, hogy őszig lezárul a folyamat, amelynek részeként neki is láttak a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények átszabásához, összevonásához.

A temesvári tüntetés csak egyike azoknak a megnyilvánulásoknak, amelyek mutatják, hogy a román többség sem fogadja tárt karokkal a régiósítást, amelyet az erdélyi magyarok más okok miatt szintén elleneznek. Hivatalos elképzelés egyelőre nem létezik, de a körvonalazódó koncepció a magyar politikai erők szerint feldarabolná és beolvasztaná a román többségű régiókba a magyarlakta térségeket.

Valamennyi román politikai szereplő egyetért abban, hogy az etnikai alapon szerveződő régiónak nincs létjogosultsága. Közben a románok közül is egyre többen követelik, hogy a felosztás ne a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók határait kövesse, hanem vegye figyelembe a történelmi és kulturális sajátosságokat.

A legtöbb esetben persze az románok ellenvetéseinek középpontjában a lokálpatriotizmus áll, és az érvek a körül forognak, hogy hol legyen a jövendő régió központja. A kormánykoalíció meg is értette, hogy ezen akár az egész folyamat elbukhat. A javasolt megoldás amennyire eredeti, annyira gyakorlatiatlan: nem lenne egyetlen központ, hanem a fontosabb hivatalokat elosztanák a régió fontosabb városai között. Ez a változat viszont már senkinek nem felelne meg.

Úgy tűnik, a kormány lassan elfogadja, hogy a történelmi régiókat nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról. Erre utal, hogy a kormányfő-helyettes újabban már nem észak-keleti és dél-nyugati régióról beszél, hanem Moldváról és Bánságról. Előzőleg ugyanis a nyilvános vitákon gyakran nekiszegezték a kérdést a polgárok: mi ezután észak-keletinek mondjuk magunkat?

Nemrégiben Traian Basescu államfő – a kormánykoalíció politikai ellenfele – „szervezési katasztrófát” jósolt a régiósítás kapcsán. Szerinte a kormány rossz irányból közelítet a kérdéshez. A közvita a régiók székhelyéről és a jövendő kormányzók személyéről zajlik, holott a reformot a mintegy 3200 község összevonásával kellett volna kezdeni, mivel ezek közül alig ezer képes fenntartani önmagát. Az elnök egy utólagos szakaszban kerítene sort a jelenlegi minisztériumi alárendeltségben működő intézmények kell tömörítésére öt-hat megyéből. – A régiósítás, ahogy nekiláttak, szervezési katasztrófába torkollik – jósolta az államfő.

Liviu Dragnea korábban az idő szorítására hivatkozva érvelt a jelenlegi régiótérkép megtartása mellett. Hangsúlyozta, hogy ha Románia már az új régiófelosztással akarja kezdeni a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakot, nem engedheti meg, hogy „kiengedje a szellemet a palackból”, hiszen le akarja zárnia a folyamatot az év vége előtt. Most viszont, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán a régiófelosztás „lekési” az év végi határidőt, a következő uniós költségvetési időszak kezdetéig bőven lesz idő a legkülönfélébb elképzelések megvitatására.