Az új törvény eltörli az ötszázalékos választási rendszert, és kedvezményeket biztosít a nemzeti kisebbségek számára: ha egy megyében hét százaléknál nagyobb arányú kisebbség él, a legtöbb szavazatot szerző képviselője akkor is bekerül a parlamentbe, ha egyébként nem szerezne mandátumot. Ennek ellenére végül az RMDSZ képviselői tartózkodtak a végszavazáson. A kormánykoalíció vezetői által javasolt törvény tönkreteszi a politikai rendszert – érvelt Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök a képviselőház előtt.

Ezt hangoztatják a civil szféra képviselői is, akik a vita ideje alatt a karzatokon a javaslatot bíráló transzparensekkel tiltakoztak. Előzőleg több szervezet nyílt levélben kérte a pártoktól a javaslat elutasítását. Mindenekelőtt azt hozták fel, hogy a szavazatok csaknem kétharmadát várhatóan elvesztik, az új szisztéma ugyanakkor korlátozná a fiatalok részvételét a politikában és új politikai pártok megjelenését. Az USL nem is titkolja: célja a kényelmes kormánytöbbség, illetőleg hogy az őszi választások után ne szoruljon az RMDSZ vagy más kisebb csoport szavazataira. Az új szisztéma várhatóan 70 százalékos többséget eredményezhet az őszi választásokon – tartja Cristian Pirvulescu politológus. Szerinte sérti a jogegyenlőség alkotmányos elvét, hogy a vesztes jelöltre szavazó állampolgárok nagy tömegeinek gyakorlatilag nem lesz képviselője a parlamentben.

A vita során az RMDSZ javasolta, hogy a mandátumok felét országos listáról, másik felét egyéni szavazókerületekben osszák ki, a többség azonban lesöpörte az asztalról a módosítót. A kormánykoalíció képviselőin kívül megszavazta a törvénymódosítást a nem magyar kisebbségek csoportja is. Igaz, frakcióvezetőjük a voksolás előtt kísérletezgetésnek nevezte a javaslatot, amelyről úgy vélte: annyira rossz, hogy a következményeit látva a választók végérvényesen kiábrándulnak majd az úgynevezett névre szóló szavazásból.

Mindannyian beleestünk a populizmus csapdájába – ismerte el Marius Spinu demokrata-liberális (PDL) képviselő, akinek pártja a 2008-as választások előtt a most javasolthoz hasonló, többségi rendszer bevezetését szorgalmazta. Ugyancsak a PDL vitte be a köztudatba a „névre szóló” szavazást. A demokrata-liberális képviselők most közölték: csak abban az esetben szavazták volna meg az előterjesztést, ha az 300-ra csökkenti a törvényhozók számát, illetve rendelkezik a szenátus felszámolásáról, miként azt a 2009-es népszavazáson a választók többsége igényelte.

Viorel Hrebenciuc, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke szerint a PDL-nek kedvez az új mandátumelosztási rendszer, csak a legnagyobb ellenzéki párt ezt még nem tudja. Hátrányos helyzetbe szerinte az olyan populista pártok kerülnek, amilyen a választók 20 százalékának támogatását élvező PPDD.

Anghel Stanciu szociáldemokrata képviselő, a hatályos választási törvény szellemi atyja azzal biztatta képviselőtársait a javaslat elfogadására, hogy végre megszabadulhat a bélyegtől, miszerint ő találta ki a legrosszabb választási törvényt. A jelenleg hatályos választási törvény ugyanis sok bírálatot kapott, mivel nem szavatolta a legjobban helyezett jelölt bejutását a parlamentbe, miközben a szavazatok újraelosztása után olyanok is mandátumhoz jutottak, akikre mindösszesen pár tucatnyian adták a voksukat.

Alexandru Cumpanasu, a Demokrácia Meghonosításáért (AID) elnevezésű civil szervezet vezetője szerint a legjobb megoldás továbbra is az RMDSZ által javasolt vegyes rendszer lenne. – Ha a törvényhozók egy részét listán választanák meg, lehetővé válna olyan szakértők bejutása a parlamentbe, akik nem feltétlenül karizmatikusak, viszont kiválóan értenek a szakmájukhoz – mondta.