A rendőrök megverték a volt belügyminisztert is
Újra összetűzések zajától visszhangzottak szombat hajnalban a kijevi utcák, nem sokkal azután, hogy az ukrán főváros egyik törvényszékén terrorizmus vádjában bűnösnek találtak és fejenként hat évre ítéltek három szélsőjobboldali aktivistát – az úgynevezett vaszilkivi terroristákat – Viktor Janukovics elnök megdöntésére felszólító szórólapok és egy Lenin-szobor ledöntésének a szándéka miatt. A zavargások akkor törtek ki, amikor a Kijevben az EU-integrációért, illetve a kormány és Janukovics lemondásáért már két hónapja tüntető ellenzékiek egy része éjjel kettő körül követni kezdett néhány mikrobuszt, amelyek a különleges belügyi alakulat, a Berkut egységeit szállították az ítélet helyszíne felé.
Ahogy az angol nyelvű Kyiv Post írja, a tüntetők elállták a buszok útját, és festéket fújtak az ablakokra, amire a rendőrök kiszálltak, és gyalog próbáltak utat törni maguknak a helyszín felé. Összetűzésekig akkor fajult a helyzet, amikor a tüntetők követelni kezdték, hogy a rohamrendőrök vegyék le magukról az arcukat fedő védőmaszkot, és élő kordont, „a szégyen kordonját” vonták a törvényszék épülete köré, amelyen a rohamrendőrök végül áttörtek. Tizenkét ember sérült meg, köztük Jurij Lucenko volt belügyminiszter és a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt három aktivistája is.
Kijevben az ellenzék november 21. óta az utcákon van, miután a parlament nem szavazta meg a Timosenko-törvénycsomagot, amelyet az Európai Unió feltételül szabott az Ukrajnával kötendő társulási szerződés és szabadkereskedelmi szerződés aláírásához. A törvénycsomag többek között lehetővé tette volna, hogy a hét évre ítélt exkormányfő, Julija Timosenko gyógykezelésre külföldre mehessen, az elutasítása viszont összehozta az ellenzéket. A három párt, a Timosenko-féle pártszövetség, a Batykivscsina (Haza), a Szvoboda és a Vitalij Klicsko fémjelzete UDAR (Ütés) együtt tüntet, Kijev központjában, a Függetlenség terén most is áll a sátorvárosuk. Azt később Mikola Azarov miniszterelnök is elismerte, amit mindenki gyanított, hogy a Timosenko-törvénycsomagot orosz nyomásra utasították el a kormányzó Régiók Pártja képviselői, de ragaszkodott ahhoz, hogy csak „taktikai, és nem stratégiai” döntésről van szó. Ez az öt nappal későbbi vallomás már későn hangzott el: a társulási szerződést és a szabadkereskedelmi egyezményt nem írták alá, az ellenzék pedig az EU-integráció mellett elkezdte Janukovics és az Azarov-kormány lemondását követelni. Főleg azután, hogy decemberben Kijevben brutálisan megvertek egy újságírónőt, Tetyjana Csornovolt, aki tényfeltáró cikksorozaton dolgozott Janukovics gyanús pénzügyeiről és arról, hogy az elnöki család milyen forrásokból fedezi a luxust, amelyben él.
Timosenkót 2011 októberében ítélték el hét évre hivatali visszaélések miatt. Az ügyészségi vádak szerint az exkormányfő 2009-ben kétszázmillió dollárral károsította meg Ukrajnát, amikor az ország számára előnytelen gázszerződést írt alá Oroszországgal. Közkeletű nyugati aggályok szerint Timosenkót 2011-ben politikai okokból ítélték el hivatali visszaélés miatt, a per csak Janukovics bosszúja az őt a hatalomtól eltávolító 2004-es forradalom vezéralakjain.
A most éjjel megsérült Lucenko Timosenko alatt, illetve Janukovics 2006-2007-es miniszterelnöksége idején is a belügyi tárca vezetője volt. Kálváriája hasonló Timosenkóéhoz. A volt belügyminisztert hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt 2012 februárjában ítélték négy évre. Állítólag túllépte a jogkörét, amikor minisztériumi gépkocsivezetője nyugdíja kiszámításakor 1,2 millió forintnyi hrivnyával többet számoltatott el, és túllépett egy ünnepségre szánt összeghatárt is. Az ügyészség koronatanúja egyébként maga a gépkocsivezető volt, aki vádalkut kötött és ellene vallott a perben. Lucenkónak a négy évet nem kellett leülnie. Tavaly áprilisban amnesztiával szabadult, de mindvégig politikai fogolynak tartotta magát. Bebörtönzését az amerikai külügyminisztérium és az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is bosszúhadjáratként ítélte el.
Ami a vaszilkivi terroristákat – Volodimir Sparát, Ihor Moszijcsukot és Serhij Bevzát – illeti, őket 2011. augusztus 22-én kapták el, miután szervezetük, a szélsőjobboldali Patriot Ukrajini (Ukrán Hazafi) irodájában szórólapokat találtak, rajtuk a felszólítással Janukovics meggyilkolására, és tervekkel arra, hogy két nappal később, augusztus 24-én, vagyis az ukrán függetlenség napján ledöntik a Boriszpilben lévő Lenin-szobrot. Ez utóbbi vád szépséghibája, hogy a Lenin-szobor már nem volt a helyén, amikor a három férfit letartóztatták, az önkormányzat ugyanis már korábban eltávolíttatta. Ettől függetlenül Spara, Moszicsuk és Bevza ellen lefolytatták a pert. Hat évet azon a másfélen felül kell börtönben tölteniük, amelyet eddig leültek.
