A remény volt a római húsvét üzenete
A pénzügyi válság és az abruzzói földrengés húsvétján százezres tömeg töltötte meg a Szent Péter teret. Ennyi olasz és külföldi utoljára 2005-ben, a súlyos beteg II. János Pál szavait hallgatta. Az ókori és pogány Colosseumtól a keresztény Rómát jelképező Vatikánig felelevenedő passió és feltámadás üzenete XVI. Benedek szerint a remény volt a semmi uralta világban.
– Krisztus feltámadott! – mondta vasárnap délben magyarul is a pápa a világ népeihez 63 nyelven intézett köszöntésében. Szokás szerint először olaszul, a világnyelveken, majd arabul, héberül, kínaiul, a Szamoaszigetek nyelvén, eszperantóul, legvégül latinul szólt XVI. Benedek. A magyar, az évek óta megismételt sorrendben, a 12. helyen hangzott el, a lengyelek és a románok között. Ezt követően az Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és az egész világra.
A tapssal és éljenzéssel köszöntött egyházfőt – akit már nagypéntek este is „Viva il Papa!” azaz „Éljen a pápa!” kiáltással fogadtak a Colosseumnál rendezett keresztút elején – az egész teret és még a Vatikánt környező utakat is mozdulatlanságig megtöltő tömeg hallgatta. – Talán a pénzügyi válság okozta nemzetközi bizonytalanság vagy a most történt abruzzói földrengés miatti félelem vezetett ide ismét ennyi embert, hívőket és Rómában vakációzó turistákat. Talán válasz ez az előző hónapokban a pápát és az egyházat ért támadásokra – magyarázták lapunknak a szentszéki sajtóközpontban dolgozó olasz vatikanisták és a Szent Péter téri tömeget megelégedéssel nyugtázó papok is.
A „globális élelmiszerhiány, pénzügyi zűrzavar, a régi és új szegénység, aggasztó éghajlatváltozás, a sokakat hazájuk elhagyására kényszerítő erőszak és nyomorúság, a fenyegető terrorizmus és a bizonytalan jövővel szembeni növekvő félelem világában” reményre van szükség – ez volt XVI. Benedek húsvéti beszédeinek közös üzenete a nagypénteki meditációktól, a szombat esti vigílián át az örömhír kihirdetéséig, melyekben a teológus pápa a liturgia tőle megszokott tudós értelmezésével aktuális világnézeti interpretációt is adott.
– A feltámadás nem teória ... nem mítosz, álom, vízió, utópia, nem mese, hanem egyedüli és megismételhetetlen esemény – jelentette ki a Szent Péter-bazilika lodzsáján mondott vasárnapi beszédében, amelyben korunk sötétségének nevezve a materializmust és a nihilizmust. – A semmi érzése megmérgezi az emberiséget – fogalmazott. A tradíció szerint a békét sürgető húsvéti beszédében a háborúk, az éhezés és a járványok pusztította Afrikát említette és a Szentföldet, ahol „nehéz, de elengedhetetlen a megbékélés”. A világ más térsége sem szorult háttérbe: a nagypénteki meditációkat az idén sem olasz, hanem indiai érsek írta. Egy olyan ország képviselője, ahol a keresztények még ma is mártírhalált halnak, szombaton pedig XVI. Benedek egy kínai nőt keresztelt meg.
A holokauszttagadó lefebvrista püspök, Richard Williamson miatt kirobbant viták után két hónappal a pápa az egyházról is szólt: „mindig az elsüllyedés benyomását adja, miközben máris elkerülte ezt, de még ma is a szeretet és a gyűlölet gravitációs tere között mozog”. A lefebvristák a maguk részéről közölték, nem fogadják el az egyházfő által módosított nagypénteki imát, és továbbra is a zsidók megtéréséért imádkoznak.
