A pénz beszél, a politika fecseg
Cameron nevetve visszautasította a feltételezést. A könnyed csevegés mellett ugyan volt szó olyan politikai kérdésekről is, amelyek szó szerint mérgezték az orosz-brit kapcsolatokat, ám ezekben nem történt előrelépés: Moszkva továbbra sem adja ki Dmitrij Lugovojt – jelenleg parlamenti képviselőt – akit a brit hatóságok azzal vádolnak, hogy ő ölte meg Londonban radioaktív anyaggal szennyezett teával Alekszandr Litvinyenkót, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori ezredesét, aki 2000-ben menedékjogot, majd brit állampolgárságot kapott. Medvegyev az orosz alkotmányra hivatkozva kijelentette: Oroszország sosem fogja kiadni egyetlen állampolgárát sem. (Igaz, London sem változtat álláspontján: Moszkva 16 személyt, Borisz Berezovszkijt, a csecsen Ahmed Zakajevet, és az egykori Jukosz több menedzserét kérte hiába az elmúlt években Nagy-Britanniától.) Egyértelművé tette Cameron, hogy az évtized elején meglévő szoros titkosszolgálati együttműködést London nem kívánja felújítani, de a szervezett bűnözés felderítésének területén kész a kooperációra.
Cameron látogatásával kapcsolatban a londoni Nemzetközi Stratégiai Intézet munkatársa, Okszana Antonyenko lapunknak elmondta: helyesli, hogy öt év szünet után megtört a jég, még ha teljes felengedésről nem is lehet beszélni. Éppen a kapcsolatok elhanyagolása volt abnormális egy olyan időszakban, amikor annyi közös érdek köti össze a két országot. Antonyenko úgy véli, hogy „egyelőre legfeljebb udvariassági gesztusról, és nem stratégiai jelentőségű lépésről lehet beszélni”. A Moszkvában és a Harvardon végzett szakértő nagyon különösnek tartja a mintegy 215 millió fontot érő üzleti megállapodást eredményező látogatás időpontját, hiszen Oroszország „nagyon érzékeny időszak előtt áll”. Egyelőre bizonytalan, jövő év márciusa után ki vezeti majd az országot és milyen irányvonalat követ majd.
A hétfői viziten nem tisztázták a felek a Szíriát és Líbiát illető nézeteltéréseket sem: Medvegyev hangsúlyozta, hogy csak olyan ENSZ-határozatot támogatna Damaszkusz kapcsán, amely az ottani ellenzéket is figyelmezteti Basar Asszad rezsimje mellett, és nem fenyegeti szankciókkal az arab országot. Utalt rá, hogy a líbiaihoz hasonló beavatkozást lehetővé tevő határozat nem járható út. (Azt Moszkva tartózkodással engedte átmenni, igaz , ez kisebb vitához vezetett Medvegyev és Vlagyimir Putyin kormányfő között.)
A Medvegyevvel folytatott találkozó előtt Cameron egyetemistákkal, majd jogvédő szervezetekkel és újságírókkal – köztük a 2006-ban lelőtt Anna Politkovszkaja cikkeit publikáló Novaja Gazeta főszerkesztőjével – találkozott. Utóbbiaktól egy rabruhát kapott. (Utalva arra, hogy egy ilyen felszerelés elvesztésére hivatkozva nem engedte nyolc év után feltételesen szabadlábra a bíróság Platon Lebegyevet, az egykori Jukoszt vezető Mihail Hodorkovszkij üzlettársát.)
Miközben a politikai viszony a fagypontra süllyedt az elmúlt években, az üzleti annál nagyobb hőfokon égett: tavaly 40 milliárd dollár értékű brit beruházás volt folyamatban. Igaz, az „évszázad üzletének” tartott BP-Rosznyefty részvénycsere és az együttműködés a sarkvidéki orosz mezőkön zátonyra futott a BP oroszországi leányvállalatának néhány résztulajdonosa – köztük Viktor Vekszelberg milliárdos – ellenállásán. A cég azonban számos konfliktus ellenére – ami két hete a moszkvai irodában végzett házkutatáshoz vezetett – nem kíván megválni orosz érdekeltségeitől.
Ellentétben a politikával, több üzleti lehetőséget magában rejtő együttműködési megállapodás is született a találkozón, amelyre Cameron üzletemberek népes delegációjával érkezett: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az atomenergetikai Roszatom és az iparágban szintén érintett Rolls Royce, hasonló szellemű dokumentum született a Vekszelberg felügyelte Szkolkovo – az „orosz Szilícium-völgy” – és a brit beruházási miniszter között.
A brit lapok szerint ugyanakkor a legfontosabb találkozó a végére maradt: Cameron este Putyinnal is tárgyalt. A hosszas bizonytalanság után megtartott találkozóról Borisz Berezovszkij Londonban azt nyilatkozta, hogy történelmi hiba, mert ezzel a brit diplomácia egyértelmű kiállását jelzi Putyin mellett alig három hónappal az orosz parlamenti, és hat hónappal az elnökválasztás előtt, amelyen eddig sem Medvegyev, sem Putyin nem jelezte egyértelműen részvételi szándékát.
