Entropa címmel a cseh elnökség is letette művészeti névjegyét az Európai Tanács épületében, mint megannyi elődje, ám az új uniós vezetésnek ez a lépése is vitákat váltott ki, aminthogy néhány első politikai döntése is. Prága a 27 tagország 27 művészét kérte fel, hogy ábrázolják az európai sztereotípiákat, előítéleteket, vagyis azokat a korlátokat, amelyeket le kellene bontani az egységes Európa kialakulásához. A jórészt humoros alkotások azokból váltanak ki ellenérzéseket, akik nem értik a viccet. Az Entropa inkább szórakoztató, mulatságos, s eléri célját. Csak néhány példa: Nagy-Britannia például hiányzik az európai térképről, Olaszország hatalmas futballpálya, Franciaország sztrájk miatt zárva, Luxemburg eladó. A magyaroknak Brüsszel egyenlő a világkiállításra épült Atomiummal, a belgáknak Magyarországról a csabai kolbász jut az eszükbe.

Barroso és Topolánek Prágában

Nem az Entropa üzenetéről fognak persze emlékezni a csehekre, hanem elnöki munkájuk miatt, amely egyelőre erősen vitatott Brüsszelben. Az irányzat azonban javulásra utal. Igaz, a cseheket is előítéletek várták az elnöki székben. Mire lesz képes az új kis tagállam, amelynek kormánya ingatag, államfője meg az uniót bírálja. S mire megy majd az őrült tempót diktáló franciák, a fáradhatatlan Sarkozy elnök után.

A válaszra persze még öt és fél hónapot várni kell, ennyi van hátra a cseh elnökségből, amelyből alig telt el két hét. – Nem méltányos ilyen hamar ítélkezni – mondta lapunknak Antonio Missiroli, az Európai Politikai Központ kutatóintézet vezetője. Tény azonban, teszi hozzá, hogy a csehek nem túl szerencsések, hiszen lényegében már az elnökségük első napján két súlyos nemzetközi krízis várta őket: Gáza és a gáz.

Ami a közel-keleti konfliktust illeti, a csehek rosszul nyitottak: a kormányszóvivő az izraeli akciót védelmi jellegűnek minősítette, majd a reakció nyomán ezt visszavonta. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a közel-keleti uniós közvetítést igen visszafogottan kezelte, s végül is ezt jól tette Missiroli szerint, hiszen látványos kezdeményezéssel sem ért volna el semmit.  De a politikai elemző hozzáteszi: a csehek még az ősszel jelezték, szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot Izraellel, s nyilván ez vezetett az első téves megnyilatkozásra. A luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn az AFP-nek azt mondta, Prágának meg kell tanulnia a nemzeti politikát alávetni az uniós törekvéseknek.

Az orosz-ukrán gázárvitában először semlegességet hirdetett a cseh elnökség, ám hamar kiderült, ez az álláspont tarthatatlan. Az unióban száz- és százezrek fagyoskodnak. Missiroli, akárcsak az Európai Külpolitikai Tanács kutatója, Thomas Klau, úgy véli, Topolánek cseh kormányfő aktív közvetítői tevékenysége éppúgy hozzájárult a megoldáshoz, mint az a döntése, hogy erőteljesen támaszkodott az oroszokkal energiaügyekben jó kapcsolatot ápoló Merkel német kancellárra, illetve az Európai Bizottságra, amely most éppen fellélegzik a múlt félévi  francia nyomás alól. A múlt év elején egyébként a csehekhez hasonlóan járt el uniós elnökként Szlovénia is, amely például Koszovó kérdésében keresett befolyásos támogatókat az EU-n belül.

Bár a gázkrízis még hétfőn is tartott, amikor összeült a cseh elnökség által összehívott energiatanács, Klau úgy látja, nem lehet számon kérni Prágán az igazi megoldást. Néhány óra vagy nap alatt Európa biztosan nem tud kibontakozni belső megosztottságából – ami az energiaügyeket, s az orosz viszony alakítását illeti. Egy francia diplomata el  is ismerte, hogy ez a téma bizony Sarkozynek is sok nehézséget okozott.

Ír többség a Lisszaboni Szerződés mellett

A Sunday Independent és Quantum Research 500 fős közvéleménykutatása szerint az írek 55 százaléka támogatja a Lisszaboni Szerződést, s csak 30 százaléka ellenzi, míg 15 százaléknak nincs kialakult véleménye. Ez jelentős elmozdulás a decemberi felméréshez képest. Az írek tavaly népszavazáson utasították el a szerződést, ám a decemberi uniós csúcson ígéretet kaptak, hogy megőrizhetik biztosukat, s Brüsszel nem szól bele az ír semlegesség, szociál- és adópolitika ügyeibe. A garanciákat a horvát csatlakozási szerződéshez illesztik, ha az írek ebben az évben újra az urnák elé járulnak és igent mondanak. Megfigyelők a közhangulat változását a gazdasági válság mind érezhetőbb hatásaival magyarázzák.