A keresztény hit és az egyház szerepét hangsúlyozta a náci és a kommunista diktatúrák elleni harcban XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő szombat kora délelőtt az egykori NDK-hoz tartozott Türingia tartomány fővárosában, Erfurtban, az ottani Dóm-téren több mint 30 ezer hívő előtt mutatott be szentmisét.

Homíliájában a pápa visszaemlékezett az egykori vasfüggöny és a hírhedt berlini fal több mint 20 évvel ezelőtti lebontására és a náci rezsim évtizedekkel ezelőtti összeomlására. XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy a "barna és a vörös" diktatúrák a keresztény hit számára is keserű megpróbáltatásokat okoztak, a szabadság azonban nagyobb méltóságot és új lehetőségeket biztosított az emberek és az egyház számára is.

XVI. Benedek homíliájában hosszasan méltatta a tragikus sorsú magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet Türingiához kapcsolódó, a szegényeket és a betegeket támogató tevékenységét.

Az esemény a maga nemében történelminek számított, hisz első ízben fordult elő, hogy egy pápa az egykori NDK területén mutatott be szentmisét. Ez is magyarázta, hogy a hitnek, illetve az egyháznak a kommunista rezsim összeomlása utáni helyzete - Árpád-házi Szent Erzsébet méltatása mellett - XVI. Benedek homíliájának központi gondolata volt.

A katolikus egyházfő utalt arra, hogy a kommunista diktatúra következményeit a vallás területén sem sikerült még teljesen felszámolni. Úgy értékelte ugyanakkor, hogy az egykori NDK területén is egyre több a hívők száma. Az elmúlt több mint két évtized a hit erősödése terén jó tapasztalatokkal szolgált - jelentette ki a pápa. Külön kiemelte, hogy az egyház tevékenysége könnyebbé vált és ennek kapcsán utalt a lelkipásztori tevékenység előtt nyílt új lehetőségekre, továbbá a templomok és egyéb egyházi intézmények renoválására.

XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy sok katolikus a diktatúra idején is hű maradt Krisztushoz, illetve az egyházhoz. Köszönetet mondott mindazoknak a papoknak és más egyházi személyiségeknek, akik ezt segítették. Külön köszönetet mondott a szülőknek, akik gyermekeiket a kommunista diktatúra egyházellenes politikája ellenére is a katolikus hit szellemében nevelték.

A pápa homíliájában hangsúlyozta a katolikus egyház által szentté avatott személyek hitet és bátorságot adó szerepét. Ennek kapcsán mindenekelőtt Árpád-házi Szent Erzsébet - egyben Türingiai Szent Erzsébet, Erfurt püspökség védőszentje - tevékenységére utalt. Az 1207-ben Sárospatakon született Szent Erzsébetet - II. András magyar király és merániai Gertrúd lányát - Magyarország mellett Németország is magáénak vallja. A magyar királylány 4 éves korában került a türingiai Wartburg várába, és 14 éves korában IV. Lajos tartományi gróf felesége lett. Halála után négy évvel, 1235-ben IX. Gergely pápa már szentté avatta őt.

A katolikus egyházfő utalt arra, hogy a katolikusok és az evangélikusok által egyaránt rendkívül tisztelt Szent Erzsébet Magyarországról érkezett, rövid, mindössze 24 évig tartó élete alatt a szegényeket, a betegeket és az elesetteket segítette, és tevékenysége felbecsülhetetlen értékű volt. A pápa Szent Erzsébetet példaként állította valamennyi hívő elé, úgy értékelve, hogy emléke ma is támasz és ösztönző az egyház számára.

A szentmisét óriási érdeklődés előzte meg. A rendezők szerint a résztvevők - a szomszédos tartományokból is - a hideg ellenére már kora hajnaltól gyülekeztek. A hatóságok Erfurtban is rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, ennek ellenére értesülések szerint kisebb incidens történt. Kora reggel egy ismeretlen személy a rendőrökre lőtt, de sebesülés nem történt. A tettest állítólag őrizetbe vették.

XVI. Benedek - németországi látogatásának harmadik napján - Erfurtból a baden-württembergi Freiburgba utazott tovább. Freiburgban egyebek között Helmut Kohl volt kancellárral találkozik.