A palackban tartanák a brit szellemet
Ötven éve rakódnak egymásra a rétegek, épül az EU, ráfér a nagytakarítás – mondta egy uniós diplomata lapunknak azzal kapcsolatban, hogy a beszédben Cameron által felvetett problémák legitimitását senki sem vitatja Brüsszelben. Ugyanakkor abban is egyetérteni látszanak brüsszeli véleményformálók, hogy a beszéd, és az abban szereplő felvetések bár veszélyesek, elsősorban az otthoni közönségnek, és konzervatív szavazótábornak szólnak. – Ők akadályozzák az egyezségeket, és aztán az EU-ra mutogatnak – hallani a brit hozzáállásról szóló vélekedést Brüsszelben.
Nincs á la carte Európa – írta közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a beszédre reagálva, hozzátéve, hogy Cameron veszélyes játékot játszik belpolitikai felhasználásra. Leszögezte: az Egyesült Királyságnak nem áll érdekében, hogy „másodrangú” EU-tag legyen, és meggyengítse saját érdekérvényesítő képességét az EU-ban és a világban. Schulz azt is közölte, veszélyes precedenst teremtene, ha London elkezdene válogatni a közösségi hatáskörökből, melyiket tartja magára nézve kötelezőnek, melyikeket nem, mert az végül az EU felbomlásához vezethet.
A lépés precedensértékére maga Cameron is utalt a beszédben: szerinte több tagállamban is felmerülhet az igény, hogy szintén áttekintsék a nemzeti és uniós hatáskörök elosztását, és új megállapodást kössenek az EU-val. Szerdán a holland külügyminiszter már közölte: tulajdonképpen mindenben egyetértenek Cameronnal az EU megreformálásával kapcsolatban. Ugyanakkor Frans Timmermans azt is leszögezte: Hollandiában nem lesz referendum. „Minden kritikával együtt a tagság maga ritkán kérdőjeleződik meg, ahogy ezt a legutóbbi parlamenti választások is bizonyították – mondta, s hozzátette, a holland kormány úgynevezett opt-outokat, bizonyos közösségi politikák alóli felmentést sem akar kitárgyalni.
Bár Cameron hiányolta beszédében az európai versenyképességet, a francia reakcióból nem hiányzott a versenyszellem. Laurent Fabius francia külügyminiszter ugyanis közölte: ha London kilép az EU-ból, „vörös szőnyeggel” várják a Nagy-Britanniából távozni kívánó vállalkozásokat. A szocialista Fabius egyébként annak idején azért kampányolt, hogy a franciák nemmel szavazzanak az európai alkotmányra.
Brüsszeli megfigyelők arra figyelmeztetnek, 2017 még nagyon messze van. Bár az EU reformja folyamatosan napirenden van, és a vezető uniós politikusok már jelezték, a 2014-es EP-választások után sor kerülhet a szerződésmódosításra, ám addigra teljesen megváltozhat a politikai helyzet. A vezetők azzal is tisztában vannak: a szerződésmódosítással kiengedik a szellemet a palackból (azaz mindenki előáll a nem ritkán egymást kioltó kívánságaival), amit rendkívül nehéz lesz visszatuszkolni. Bármit is tárgyal ki Cameron, azt akkor már 27 tagállamnak kellene majd ratifikálnia, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az új brit–EU megállapodás sikere, vagy egyáltalán létrejötte a két félen múlik.
Ugyanakkor Angel Merkel német kancellár szerdán már közölte: Berlin hajlandó megvitatni az Egyesült Királyság kéréseit, de azt is mondta, most elsődleges szempont megegyezni a hétéves uniós költségvetésről. Az EU-büdzséről a február 7–8-i uniós csúcson egyezkednek az állam- és kormányfők. Diplomáciai körökben attól tartottak, hogy Cameron beszéde és az annak nyomán kialakuló politikai hangulat megnehezítheti a kompromisszum elérését. (Reálértékben a novemberi csúcson kialkudott főösszeg alacsonyabb, mint az előző hétéves periódusra szánt büdzsé főösszege – ez a brit követelés tehát már teljesült.) Merkel közölte, a beszéd előtt egyeztetett Cameronnal, így feltehetően az uniós költségvetést nem torpedózza meg az új politikai felállás.
Az Európai Bizottság – amelyet azért bírált Cameron, mert nem elég hatékony, sokba kerül, és mérete állandóan nő – visszafogottan reagált a brit kormányfő beszédére. „Az Európai Unió és az Egyesült Királyság érdeke is, hogy London aktív tagja legyen a közösségnek” – mondta egy bizottsági szóvivő.
Jolyon Howorth, az Európai Politikai Központ (EPC) egyik szakértője szerint a probléma alapja, hogy Nagy-Britannia régóta nem tudja meghatározni a saját magához fűződő viszonyát, s az ország a birodalom szétesése óta keresi a helyét. Ugyanakkor a szakértő úgy érvel, hogy rövid távon akár hasznos is lehet az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból, mert lehetőséget ad Európának a szorosabb és gyorsabb integrációra, Londonnak pedig időt ad az önvizsgálatra.
