A nép ellensége visszatér
Hazaárulással is megvádolhatják azokat az orosz állampolgárokat, akik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulnak, vagy nemzetközi szervezetekkel kerülnek kapcsolatba – ha életbe lépnek azok a módosítások, amelyeket az orosz kormány kezdeményezett a büntető törvénykönyvben.
Orosz jogvédők szerint a szigorítás összefüggésben áll a jövőre súlyos szociális feszültségeket ígérő gazdasági krízissel, és lehetővé teszi, hogy az ellenzéket könnyebben felelősségre vonják. A módosítás értelmében már nemcsak az államtitkok kiszivárogtatása számítana hazaárulásnak, hanem minden olyan információé is, amely veszélyeztetheti az ország biztonságát. De ennek minősülhet a nemzetközi szervezeteknek nyújtott konzultáció is.
– A gumiszabály akárhogy használható, még a külföldi újságírókkal való érintkezés is hazaárulás lehet – mondta Ljudmilla Alekszejeva. A Moszkvai Helsinki Csoport (MHG) vezetője szerint ezzel gyakorlatilag visszatér „nép ellensége” fogalom, miután az ország külbiztonságát veszélyeztető cselekedeteket a módosítások egybemosnák a kormány elleni fellépéssel. Ráadásul az érvényben lévő „ellenséges tevékenység” helyett csak „tevékenység” szerepelne az új törvényben, amely az Emberi Jogokért szervezetet vezető Lev Ponomarjov szerint bárkit hazaárulóvá tehet. – Eddig nehéz volt börtönbe juttatni valakit hazaárulás címén, ezután könnyű lesz – mondta, utalva arra, hogy jelenleg is ülnek hazaárulásért olyanok, akik nyilvános információt továbbítottak külföldre. Hozzátette, hogy a módosítások megteremtik a formális jogalapját a totalitárius orosz államnak.
Igor Szutyjagin történész 2004-ben tizenöt évet kapott az orosz katonai potenciálról szóló elemzéseiért, noha a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szakértői is elismerték, hogy a negyvenhárom éves férfi nem titkos forrásokból dolgozott. A hatvankét éves Valentyin Danyilov fizikus tizenhárom évet kapott, amiért kínaiaknak továbbított szintén nem katonai minősítésű információkat. Az elítéltek érdekében eredménytelenül lépett fel több tudós, köztük a Nobel-díjas Vitalij Ginzburg fizikus is.
A jogvédők szerint nemcsak a tervezett módosítások, hanem a héten elfogadott – a felsőház által szerdán megszavazott – változtatások is a büntető törvénykönyv szigorodását mutatják. Esküdtszék ezentúl nem vonható be a terrorizmussal vagy tömeges rendontásban való részvétellel vádolt személyek ügyeibe. – A bíróságoktól kevésbé várható, hogy szembeszállnak a szilovikok (a Kreml FSZB-hez közeli csoportja) akaratával, míg az esküdtszék ezt olykor megtette – mondta Ponomarjov. Szerinte a külföldi pályázati pénzekből is működő jogvédők, nem kormányzati szervezetek (amelyeket a jelenlegi kormányfő, Vlagyimir Putyin még államfőként azzal vádolt, hogy a demokrácia jelszavával olykor külföldi érdekeket követve avatkoznak az ország belügyeibe) bármikor ellenséges csoportnak minősülhetnek.
– Ezt persze elég lehet néhányukkal szemben alkalmazni, a többség pedig érteni fog belőle – vélte a jogvédő.
(MOSZKVA)
