A neonáci terrorista és a német jogállam is a kádi elé áll
Az április 17-én kezdődő per iránt rendkívüli a sajtóérdeklődés. A müncheni tartományi felsőbíróság 50 helyet biztosított újságíróknak a tárgyalóteremben. A helyeket a jelentkezési sorrend alapján osztották ki. A török sajtónak egyetlen hely sem jutott, ami önmagában is felzúdulást keltett. A felháborodás hulláma még magasabbra csapott, amikor kiderült, hogy egyes újságírók előre tudták, mikor lehet majd jelentkezni a helyekért, más médiumokhoz pedig nem jutott el a regisztráció megnyitásáról tájékoztató közlemény.
Az ügyben német és török civil szervezetek, újságíró-szervezetek, a német parlament és a kormány több tagja, sőt még Abdullah Gül török államfő is megszólalt, kifejezve reményét, hogy a török sajtó a történtek ellenére a helyszínen követheti majd a per menetét. A müncheni bíróság azonban az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozva elutasította a döntés felülvizsgálatára irányuló kéréseket.
A diplomáciai feszültséget keltő problémára a német alkotmánybíróság pénteki döntése lehet a megoldás. A karlsruhei testülethez a Sabah című török újság szerkesztősége nyújtott be alkotmányossági panaszt az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hivatkozva. Az alkotmánybíróság a török lap kérése ellenére nem utasította ugyan a sajtóhelyek elosztásáról szóló döntés visszavonására a müncheni bíróságot, de úgy határozott, hogy biztosítani kell az áldozatok származási országát képviselő sajtó jelenlétét a tárgyaláson.
Kommentátorok szerint a kérdés rendezéséhez várhatóan elég lesz a karlsruhei döntéstől a per kezdetéig hátralévő két munkanap, de így is rendkívüli feszültség közepette kezdődik a német neonáci szubkultúrához köthető egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozat elkövetőinek felelősségre vonását célzó per.
A 2011-ben lelepleződött NSU egyetlen élő tagját, Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával, és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolta meg a szövetségi ügyészség. Az NSU környezetéből két személyt gyilkosságban való bűnrészességgel, két további személyt pedig terrorista szervezet támogatásának bűncselekményével vádolták meg.
Az ügyeket összevont eljárás keretében tárgyalják. Az öt bíróból álló bírói tanács 84 tárgyalási napot tűzött ki. Több mint 600 tanút hallgatnak meg, és tervek szerint 2014 januárjáig lezárják a pert.
A vádlottakat 12 ügyvéd képviseli. A vádhatósághoz 71 magánvádló csatlakozott, többségük az áldozatok rokonai, őket összesen 49 ügyvéd képviseli majd a tárgyalóteremben, amelyet a rendkívüli érdeklődés miatt át kellett építeni, hogy elférjen a több mint 200 állandó résztvevő.
Az NSU 2000 és 2007 között legkevesebb tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölve meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport azt követően lepleződött le, hogy Zschäpe feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A két férfi holttestére 2011. november 4-én bukkantak rá a Türingia tartománybeli Eisenachban, egy kiégett lakókocsiban.
Az ügy feltárásán a hatóságok négyszáz munkatársa dolgozott, az eljárás során 200 ezer oldalnyi irat keletkezett. A munkát nagyban nehezítette, hogy Beate Zschäpe nem tett vallomást, és felrobbantotta a csoport rejtekhelyeként bérelt házat, mielőtt feladta magát, így a bizonyítékok nagy része megsemmisült
A keletnémet Türingiában 1998-ban létrejött csoport tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok. A militáns szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként tartották számon őket, de a sorozatgyilkosság ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el. Hibák sorozatát követte el a belső elhárítás is, amelynek számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, a terrorista sejtet mégsem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a „török büfégyilkosságok” címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.
